Marsbéli táj a Vértesben: séta a vörös sziklavilágban

A gánti bauxit nyomában.

Az idei nyaralási terveinket a vírus alaposan felülírta, így ez a nyarunk a belföldi kirándulásokról szól. Az időjárás ehhez valamilyen szinten jól asszisztál, hiszen vannak azért hűvösebb napok, amikor egy kis túra, séta is jólesik.

Ilyenkor igyekszünk különleges helyre utazni, hogy  kamaszkorú gyerekeinknek is érdekes legyen a helyszín.

Így volt ez a legutóbbi alkalommal is, amikor „Irány a Mars!” felkiáltással ébresztettem a gyerekeket, amit persze ők szkeptikusan fogadtak, de jó kiindulópont volt mindenféle szójátékra, ami megalapozta a hangulatot. És persze előkerült a Főzhetsz, melegíthetsz vegyésznóta is.

A Mars most amúgy is porondon van az űrkutatásban, mi sem hagyhattuk ki a szünidei kirándulások sorából.

A vörös színű kőzetekhez  nem kellett túl messzire mennünk, a marsbéli táj ugyanis Gánton, a  Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumban várt bennünket.

Óriási bányagödör, 28 méter magas bányafal, és különleges színvilág. A színek káprázatosak, egészen a sárgától a szürkén, lilán át a vörösig mindenféle megtalálható. Izgalmas itt sétálni, bár  mi elvétettük a tanösvény állomásainak sorrendjét, azért végig jártuk az összes állomást.

Kb. 1-2 óra elegendő a terület és a múzeum bejárásához, a „vörös föld” néhol porlik, csúszik, de az utak jól járhatók voltak. Azt olvastam száraz időben érdemes ide eljönni, mert ha felázik a felület, szinte járhatatlan.

A vörös bányagödör egyszerűen lenyűgöző, többször volt már Mars-szimulációk helyszíne, és itt tesztelték a leendő első magyar holdjárót, a Pulit is.

A  bauxit egy porózus, agyagos üledékes kőzet, mely főként alumínium-oxid és -hidroxid ásványokból áll, vöröses színét a benne található vasvegyületek adják. A kőzetet Pierre Berthier farancia geológus fedezte fel a dél-franciaországi Les Baux mellett, az elnevezése is innen ered.

Tipikusan trópusi éghajlaton, szárazföldi körülmények között képződik, más kőzetek kémiai mállása során.  Szóval, ahol ma bauxitot bányászhatunk, ott biztos, hogy trópusi éghajlat uralkodott a kőzet képződésének idején. Izgi, ugye?

Ez azt is jelenti, hogy  ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen – a mai Észak-Afrika vidékének trópusi éghajlatán – helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére.

Ha kedvezőek a körülmények, kb. 42 millió év elég is a bauxit kialakulásához.

A bauxit a timföldgyártás alapanyaga, amiből pedig alumíniumot állítanak elő. Az alumínium ma is fontos fémünk, de a „francia ezüst” ára a 19. században az aranyéval vetekedett.

Az alumínium étkészlet 150 éve csak császári kiváltság volt. III. Napóleon újszülött fia egy kis alumíniumcsörgőt kapott ajándékba  Sainte-Claire Deville francia kémikustól, akinek 1854-ben először sikerült előállítania egy egykilós alumíniumtömböt. Ez a kis tömb,  a következő évben, az első párizsi világkiállításon szenzációt aratott.

Gánt térségében a bauxitbányászat 1920-ban kezdődött, ekkor talált az első karsztbauxit telepekre Balás Jenő bányamérnök. A kitermelés 6 évvel később indult: eltávolították a  bauxit feletti meddőréteget, majd külfejtésekben, kézi erővel indult meg a kitermelés.

A bányászok a bauxitot csillékbe lapátolták, majd vasúton jutott el a feldolgozó üzemekbe. A térségben 5 telepen folyt a munka, és 1988-ig – a bánya bezárásáig – 13,6 millió tonna kőzetet termeltek ki.

A terület egyébként könnyen bejárható, bár mivel nincs árnyék, célszerű hűvösebb, felhősebb időben menni, kánikulában, forróságban nem ajánlott.

A múzeum bejárata előtt  gőzmozdonyt, a bányában használt villanymozdonyt és csilléket láthatunk. A kőzetbe vájt múzeumban az egykori bányászok életébe nyerhetünk bepillantást.

Imre, a mozdony.

 Gyakorlati információk:

Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

Autóval Gánt felől érkezve, a falutól 3 km-re

Parkolás a bányamúzeummal szembeni területen

Térkép, nyitvatartás itt

A belépés nem ingyenes, családi jegy: 500 Ft/fő

TIPP:  Érdemes a múzeummal szemben, az út túloldalán is egy sétát, túrát tenni, ez a rész ingyenes.

Bónusz: A mi vegyésznótánk énekelve ( a bauxitkutatók is sajátjuknak tekintik):

Szép napot!

Anikó