Hársfalevelet mintáz Gyuri bácsi új gyógynövénykertje
A bükki füvesember új gyógynövénykertje madártávlatból is csodálatos.
Bükkszentkeresztről nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy gyógyító falu. Hiszen tiszta, magaslati levegője már önmagában gyógyír a légzőszervi és pajzsmirigy betegségekben szenvedőknek, emiatt a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették.
A Boldogasszony-köve, a gyógyító kövek és az ottani fák a természet különleges energiáját sugározzák, orvosolva az emberek bajait. És itt él és dolgozik Szabó Gyuri bácsi, akinek gyógynövény teáiról mindenki hallott már.
Mi most tanulni, a növényeket megismerni utaztunk Bükkszentkeresztre, és persze, hogy láthassuk Gyuri bácsi új gyógynövénykertjét. Azt, hogy a falu az ország második legmagasabban fekvő települése, hamar megtapasztaltuk a keskeny, kanyargós úton haladva a cél felé.
No, de a gyógynövénykert látványa minden, – a kocsiban felhangzó – sikongatást megért: egyszerűen gyönyörű! Most szinte minden virág csodásan illatozott és pompázott a gondosan elrendezett és karbantartott ültetvényen.
A kert felülről egy hársfalevelet formáz: a hárs a szeretet fája és fontos gyógynövényünk is.
A kert ösvényei, útjai a levél erezetét formázzák, közöttük helyezkednek el a legismertebb gyógynövényekkel beültetett ágyások. A kert közepén egy filagória áll, ami felülről olyan, mintha egy cserebogár lenne.
Fotó: Jurák Helga, Rajkai Péter
Jurák Helgának – ő készítette a felvételt – és Rajkai Péternek köszönhetően pedig felülről is megmutathatom, milyen gyönyörű. Ilyenkor milyen jó lenne madárrá változni!
Információs füzet a kertről
Mi vezetett gyógynövénykert látogatásra érkeztünk, a fogadóépületben van a recepció, ahol a belépőjegyeket lehet intézni, és könyveket is árulnak, és itt vannak mosdók is.
A kert elején található illatos levendulalabirintus megadja az alaphangulatot, mindenki lenyugszik és kezdődhet is a gyógynövényekkel való ismerkedés. Persze a túravezetőnknek nem volt könnyű dolga, hiszen a kertben közel 150 féle növény, összesen több mint 21.000 példány található.
Volt, amit megszagoltunk, volt, amit megtapogattunk, és volt, amit megkóstoltunk. Engem például hamar elcsendesített a borsos varjúháj kis virága, ami rágva még ártatlannak tűnt, de amint lenyeltük, megmutatta, hogy nem jó ujjat húzni vele.
Rengeteg hasznos információt hallottunk a gyógynövényekről, persze, mindent nem tudtunk megjegyezni.
De például tanultunk egy gyors megoldást arra, ha kirándulás közben megcsípnek a rovarok: csak szedjünk lándzsás útifű, vagy kereklevelű útifű levelet, rágjuk össze, majd mehet a csípésre.
Az útifű magjai a hunok lovainak patáján érkeztek Ázsiából Európába.
A kertben a gyerekek örömére vadmálna és fekete ribizke is van, mert ezek is gyógyítanak. Bár málnából már nem jutott nekünk, a fekete ribizlivel jó kis antioxidánsokat vittünk a szervezetünkbe.
A gyerekek másik kedvence a macskagyökér volt: Grafit cicánknak ugyanis volt ilyen „illatú” játéka: Grafit megőrült tőle, ahogyan én is a szagától: csak egy napig bírtam elviselni, aztán megváltunk a kis cicajátéktól.
Azt is megtanultuk, hogy a növények neve beszédes, a kígyószisz például olyan szúrós, hogy mellette elhaladva még a kígyó is felszisszen.
Volt egy alkimistákhoz köthető érdekesség is: a lágyszőrű palástfű latin neve, Alchemilla mollis az alkimistákra utal, akik mindenből aranyat szerettek volna csinálni. Ezen a növényen a reggeli harmatcseppek a felkelő napsütésben aranyként csillognak, innen a latin név.
A középkorban a dámák ezekkel a cseppekkel mosták az arcukat, hogy az szép és fiatal maradjon.
Rengeteg sztorit, információt hallottunk még, ha valaki tanulni akar, vagy csak sétálna egy gyönyörű gyógynövénykertben, mindenképpen érdemes ide eljönni.
A túrákról, belépőárakról itt található információ, a túrákra előzetesen regisztrálni kell.
A kert vezetés nélkül is látogatható, 9.30-17.30-ig (május 1-szept. 30 között)
Ja, és még egy bónusz fotó a komposztálóról, ami nagyon megtetszett.
Szép napot!
Anikó
