Régi idők nyári íze: krumplis lángos

A nyár kihagyhatatlan finomsága.

Nagyon szeretem a lángost, és van is egy nagyon jó receptem Egyekről ez olyan igazi falusi, piaci lángos, és ami jó még benne, hogy előre elkészíthető.

Van viszont egy másik kedvencem, mely gyerekkoromat idézi: a krumplis lángos. Zsuzsika néni, a pótnagymamám sütötte mindig, mikor hozzájuk látogattunk. 5-6 éves lehettem,  felrémlik előttem a konyhában fehérlő tisztaság,  Zsuzsika néni  apró, fehér keze, amint a kis gombócokat formázza, és fánksütőben süti. Felejthetetlen  a krumplis lángos íze, amit csak a mi kedvünkért készített a pótnagyi.

Volt még egy másik kedvencünk is, a sósborszesszel leöntött kockacukor, amit szintén csak nála kaphattunk. Ez a két íz összekapcsolódik a nagyszülői házzal, a nyárral, és a kisgyermekkorommal.

Egészen elfeledtem már ezeket, ezért örültem meg annyira, amikor a Nők lapja Desszert különszámában megtaláltam Kis-Varga Judit receptjét.  Elkészítettem. Az íze olyan volt, mint az a régi-régi emlék a gyerekkoromból.

Hozzávalók

2dl tej

1 mokkáskanál cukor

2dkg friss élesztő

50dkg liszt

1 mokkáskanál só

25dkg főtt burgonya

A kockára vágott krumplit sós vízben puhára főzzük, majd hagyjuk kihűlni. Krumplinyomóval áttörjük.

A tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, majd felfuttatjuk benne az élesztőt.

Hozzáadjuk a lisztet, krumplit, sót, bedagasztjuk a tésztát, majd 40-45 percig kelesztjük.

Egy tálcát beolajozunk, majd olajos kézzel 12 gombócot formázunk belőle. Ezeket az olajos tálcára helyezzük, 10 percig pihentetjük.

A sütéshez felforrósítjuk az olajat, majd belecsúsztatjuk a lángost. Közepesnél kicsit nagyobb lángon kisütjük.

Ehetjük tejföllel, fokhagymával, tejfölös túróval, süt szalonnával, sőt lekvárral is.

Szép napot!