család,  gyerek,  inspiráció

Dali, Monet, Mondrian festményeit alkotják újra a szigetszentmiklósi ovisok

A Szitakötő csoport ovisai lelkesen mesélnek otthon a spanyol és holland festőkről.

Szélinger Heni, aki  Szigetszentmiklóson, a Csicsergő Óvodában óvó néni, egy 12 hónapos kihívás elé állította az ovisait: 12 hónap alatt 12 festményt és festőt ismertet meg nagycsoportosaival. Nem is akárhogyan, újragondolják a híres festményeket a gyerekekkel.

És hogy ezt hogyan fogadták a gyerekek, arról Henit kérdeztem:

„Kezdetben úgy körülbelül 8 gyerek volt, aki nagyon aktívan vett részt a játékos megismerésben, a többiek más tevékenységük közben pillantgattak felénk, de ők is hallották, látták miről beszélgetünk. Aztán egyre többen lettünk és szerencsés vagyok, mert nagyon nyitottak, befogadók az ovisaim.

Mostanra van, aki már kérdezi, – még szülő is!- hogy mi lesz a következő festmény, amit megnézünk, megismerünk. Az a legjobb, hogy ebben a tevékenységben nincsen rossz alkotás, csak jó, vagy még inkább nagyon jó.”

Honnan jött a kihívás ötlete és mi a célja?

Régi gondolat volt ez a fejemben, de csak most ért meg arra, hogy meg is valósítsam. Mivel óvó néni vagyok, az oviban a feldolgozásra kerülő témákkal, témakörökkel kapcsolatban általában projektekben gondolkodom.

A festményekkel való ismerkedés is egyfajta projekt lett, a kihívás pedig elkötelezettséget jelent annak, aki belevág.

Ez engem is inspirál, folyamatosan jár az agyam azon, mivel, hogyan lehetne a gyerekeket még jobban motiválni a művészetek megismerésére, és hogyan tudnák ők maguk is leképezni, megjeleníteni a látott festményt saját ízlésükre szabva, és sokat tanulva belőle.

Az élményeinket szívesen osztom meg másokkal is, hátha van olyan szülő, pedagógus, akit esetleg inspirál. Elindít valamit, amin lehet gondolkodni, ötletelni, ezért közösségi oldalamon mindig megmutatom, miket és hogyan készítettünk a gyerekekkel.


Nem utolsó sorban pedig azért is, mert büszke vagyok rájuk!


Hogyan választod ki a festőket, festményeket?

Azon elv szerint választottam, hogy az adott hónapban van-e valami meghatározott ünnep vagy valamilyen világnap.

Az óvodában általában az évszakok és a jeles napok mentén fűzzük fel az anyagokat, azokhoz választunk verseket, dalokat, meséket, játékokat.

Adott volt, hogy ne csak random dobjam be a gyerekeknek egy-egy festmény megismerését, hanem kapcsolódjon közvetve vagy közvetlenül a tananyaghoz, az évszakhoz, jeles naphoz.

Megterveztem tudatosan előre az egész évet, kiválasztottam a számomra is kedves 12 festőt és az ő festményeiket.

Természetesen olyanokat választottam, melyben láttam a lehetőséget, hogy biztosan hatni fog a gyerekekre és a korosztályukhoz igazodó eszközökkel, technikákkal majd képesek lesznek az alkotásra.

Törekedtem rá, hogy mindenféle stílusú és nemzetiségű festő kerüljön be a projektbe. Az első három külföldi volt, de lesznek természetesen magyar művészek is.

Januárban Salvador Dali: „Az idő múlása” című képéről beszélgettünk, mert ilyenkor az új év kezdéséről, a természet körforgásáról, a hetek, hónapok egymásutániságáról szoktunk beszélgetni, így jól kapcsolódott hozzá.

Februárban Mondrian: „Kompozíció piros-sárga-kék” művét néztük meg és nagyszerű álarcokat készítettünk hasonló stílusban. Márciusra egy vizes témát kerestem, mert e hónapban van a „Víz világnapja”, így esett a választás Monet: „Vízililiomok” című gyönyörű alkotására.

Milyen technikákat használtok? Hogyan történik a konkrét megvalósítás?

Nem az a célom, hogy a festményeket minél jobban másolják le a gyerekek.

Inspirációként használjuk azokat. Úgy gondolhatják újra, ahogy csak szeretnék, pici irányítással. Néha én teszek eléjük eszközöket, amiből válogathatnak, néha ők ötletelnek, mivel szeretnék megvalósítani az elképzeléseiket.

Főleg olyan, a gyerekek körében népszerű eszközöket alkalmazunk, mint filctoll, zsírkréta, vízfesték, néha kombinálunk technikákat, mint festett alapra előre kivágott vagy megmunkált formák ragasztása, így alkotva kompozíciókat.

Válogathatnak különböző minőségű papírok között is. Mostanában nálunk nagy kedvenc a „porkréta”, ami alkalmas háttérnek is és teljes képek megalkotására is. Élvezik, hogy maszatolásakor más színeket, textúrákat érnek el vele.

Aztán volt olyan, amikor vonalzót használhattak, ami nagyon tetszett nekik. És persze élvezik az önálló alkotást.

Mennyi idősek a gyerekek, mennyi időt foglalkoztok az alkotásokkal? 

Az ovis csoportomban jelenleg nagycsoportosok járnak, akik 5-6 évesek. Hamarabb nem is terveztem és nem is lehetett volna ilyen szinten elkezdeni ezt a tevékenységet, mostanra viszont nagyon is megértek rá és persze én is.

A festmények megismerésére 1-2 napot szánok, ekkor beszélgetünk néhány mondatot a festőről is.

Melyik országban alkotott, hol van most az eredeti kép, milyen típusú festményei vannak, és szemléltetem mekkora az eredeti kép.

A4-es nagyságban kinyomtatom a festmény fotóját, meg más festményeket is az adott festőtől, és természetesen a festő fényképét is, melyeket miután megnéztük és beszélgettünk róla, kiteszem szemléltetésként a csoportszobánk falára, így folyamatosan láthatják a gyerekek, kérdezhetnek róla, sőt később azok is, akik hiányzás miatt csak később kapcsolódnak bele a megismerésbe.

Mindenkinek sikerül ez a  feladat?

Nem baj, ha nem egyforma fejlettségi szinten állnak a gyerekek eszközhasználtban, vagy nem ugyanakkora a fantáziájuk, mert bárhogy alkotják újra a festményt, az csak jó lehet.


Nincsenek szabályok, elvárások, csak büszkeség és dicséret, mert bármit készítenek, az egyediséget látjuk benne.


Nem tudják elrontani, nem lehet hibázni és ez nagyon ösztönzi őket. Én pedig boldog vagyok, mert szeretnek és mernek alkotni.

Mit adott ez a projekt a gyerekeknek?

Van egy rajzot és művészetet tanító tanár néni barátnőm, aki egyszer mesélte, hogy ő, amikor bemegy egy alsós osztályba és megkérdezi, hogy ismernek-e festőket, sajnos gyakran tapasztalja, hogy nem nagyon tudnak megnevezni egyet sem.


Az én ovisaim közül sokan az eddig megismert mindhárom festőnek tudják a nevét, de a hozzájuk tartozó festmény címét mindenképp.


Nem tudom, mennyire lesz tartós ez a tudás, de eddig nagyon élvezetes a megismerés útja, és a szülők remek partnerek lettek abban, hogy otthon még beszéljenek erről.

Mesélnek saját művészetekkel kapcsolatos élményeikről, ki hol járt, mit látott. (Például volt, aki elmesélte, hogy járt Salvador Dali szülőházában.) Könyveket nézegetnek, utána néznek dolgoknak az interneten, behoznak a témával kapcsolatos képeket, könyvet.

Ezt mind a gyerekek hatására teszik, akik lelkesen mesélnek otthon spanyol és holland festőkről.

Milyen különleges terved van még?

Jó lenne, ha decemberben, amikor megtörtént mind a 12 kép és festő megismerése, „újragondolása”, lenne lehetőségünk az óvodánkban – esetleg más, erre alkalmas helyen- kiállítanunk a képeket egy kis bemutatással kísérve, mert szerintem érdekelne másokat is és boldoggá tenné a gyerekeket, ha látnák kiállítva a munkáikat.

Törekedni fogok rá, hogy megvalósuljon.

Van még pár elképzelésem újabb projektekre, amik picit mások, mint ez, de művészetekkel és alkotással kapcsolatosak. Nem annyira szokványos dolgok az oviban, de érdekesek és lehet rájuk építeni más tevékenységeket is. Ugyanígy 12 hónapra tervezném. Ezek még nincsenek teljesen kiforrva -még magamban is tisztulnia kell-, de hamarosan mesélek róla.


Egy egyszerű kísérlet liliomokhoz, tavirózsákhoz:

Tavirózsa a mosdóban

A kamaszok is megkedvelhetik a művészetet, egy  nagyon jó ötlet Katától:

https://alterkata.hu/2018/03/08/eletre-kelt-muvtori/

Fotók: Szélinger Heni

Szép napot!

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.

2 hozzászólás

    • anapfenyillata

      Kedves Vali! Nagyon szépen köszönjük a visszajelzést és a gratulációt. 🙂 Heni és a gyerekek tényleg csodát alkottak! Szép napot: Anikó

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük