Csipkebogyó likőr házilag: isteni kontyalávaló a téli estékre
Gondolj már most a hideg téli estékre, és az ajándékozásra.
Ezt a likőrt az öregek életcseppjének is nevezik, nem véletlenül, hiszen a csipkebogyó tele van vitaminnal, egy kellemes likőr egy jó társaságban pedig jól felmelegíti a testet és a lelket.
Aki ismer, az tudja, hogy rajongok a csipkebogyóért, a kertünkben van is belőle egy bokor, amit rendszeresen szüretelünk: minden évben készül csipkebor nálunk, de szárítva elteszem teának, és dekorációként is nagyon tetszik.
Fura dolog, de először még középiskolás koromban találkoztam vele, -vagyis erre emlékszem – egy osztálytársunknál, Kenciéknél voltunk egy hideg napon, suli után. Kenci megkínált csipkebogyóból készült teával, amiben csöppnyi méz is volt. Arra emlékszem, hogy úgy éreztem, hogy ilyen finom teát még nem ittam.
Na, akkor lettem nagy szerelmese, bár még nem sejtettem, hogy a csipkebogyó szedése, feldolgozása micsoda jellemformáló feladat. De megéri, higgyétek el.
https://www.instagram.com/p/BPn2r4UjsdF/?tagged=csipkebogy%C3%B3
Szóval idén is megküzdöttünk a bokorral és a tüskékkel, és összekarmolt kezekkel, – amiért legtöbbször Grafit cicánk kerül gyanúba – de vidáman mosolyogva hozzáláttunk a csipkelikőr készítéséhez.
Hozzávalók:
1 kg csipkebogyó
1,5 l szagtalan pálinka (alma, vodka)
15-30 dkg cukor
1-2 dl víz
A bogyókat alaposan megmostam, végeit levágtam, majd kicsit összenyomtam. Nem volt nehéz, mert már valamennyire megpuhultak a bogyók.
5 literes üvegbe tettem, majd felöntöttem pálinkával.
Most két hétig állni hagyom, minden nap kicsit megrázogatva az üveget.
Ha letelt, levesszűrőn a darabos részét le kell szűrni, majd kávéfilteren vagy gézen át kiszűrni belőle a finom szőröket.
A cukorból szirupot főzünk (én 15 dkg cukrot használok), mert nem szeretem, ha túl édes egy likőr. Fokozatosan öntsük hozzá a szirupot, mert a szűrési veszteség eltérő lehet, kóstoljunk közben, és ha jónak találjuk az édességét és az erősségét, akkor zárjuk üvegbe és érleljük még legalább egy hónapig.
Nagyon jót tesz neki az érlelés, a karcos, éles íz lággyá változik. Ezt tapasztaltam a diólikőr esetében is.
Tudom, hogy még távolinak tűnik, de szuper gasztroajándék lehet belőle karácsonyra. Csak még idejében hozzá kell látni, de gyönyörű az idő, egy családi kirándulással is össze lehet kötni a csipkebogyó szedését.
Szép napot!
A bejegyzés saját képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
8 hozzászólás
Aldona Szewczyk
Szia!
Likőrhöz mikor kell leszedni csipkebogyót?
Érdekelne még a tea is, hogyan csinálod … szárítani kell a bogyót? Köszönöm a segítséget.
anapfenyillata
Szia!
A likőrhöz jó a kemyényebb és a puha bogyó is. A teához, ha szárítva szeretnéd eltenni, a kemény bogyók a jók. Lekvárhoz pedig az a jó, amelyiket már megcsípte a dér. Szép napot!
Monika Demény Szabó
Meggyből már készítettem Visinátát,erdélyi likőrt, de csipkebogyóra még nem gondoltam. Ki fogom próbálni,köszönöm!!!!!
anapfenyillata
Kedves Mónika! Nagyon örülök, remélem, ízleni fog. És a visináta hogyan készül? Nagyon izgalmasan hangzik. Előre is köszönöm. Szép napot: Anikó
Monika Demény Szabó
Visinata,avagy meggylikőr: Minden 4 kg, megmosott, szárától megszabadított,de NEM kimagozott meggyhez 1 kg cukor szükséges. Egy öblös kis hordóba rétegezzük a cukrot a meggyel és ráöntünk – négy kiló meggyenként – 1 liter (96 fokos) tiszta szeszt. Erélyben adott a pálinka nagy mennyiségben, én vodkát vettem hozzá, úgy is tökéletes,sőt nem annyira erős.
Nyáron,amikor érik a meggy,akkor kezdjük el és novemberig időnként megkeverjük,hogy elolvadjon benne a cukor.
A cukor mennyiségét lehet csökkenteni is.
anapfenyillata
Szia Mónika! Nagyon szépen köszönöm. 🙂 Mindenképpen kipróbálom. Szép napot: Anikó
Monika Szabóné Demény
Szia! Nahát! Én úgy emlékszem,hogy írtam választ: megírtam a Visinata receptjét. Nem kaptad meg?
anapfenyillata
Szia Mónika! Köszi, most láttam. 🙂