Minden idők legromantikusabb ingatlanhirdetése

Azonnal beleszeretsz a 200 éves, mesélő parasztházba.

Az első gondolatom az volt, amikor megláttam a hirdetést, és  a házat, hogy ezt meg kell vennünk. Persze ez az elképzelés minden realiást nélkülözve született meg bennem, de valahogy mégsem tudtam szabadulni ezektől a csodás képektől, és a gondolatoktól, érzésektől, amit Katáék hirdetése okozott.

Ezért felhívtam Katát, és vele beszélgetve még inkább beleszerettem ebbe, a Gergely-hegy alatti dombokon elterülő aprócska faluban épült,  200 éves parasztházba.

„Fony egyik legrégibb háza, a hatalmas terméskövekből rakott Tamás Porta a Gergely-hegy lábánál fekszik. A házat szüleim vásárolták, amikor mi a testvéremmel 7 és 5 évesek voltunk.

Édesapám szerelme volt az erdő, az állatok, a kirándulás és a vadászat, ezért keresett főiskolai tanárként egy házat a Zemplénben – így minden hétvégén hódolhatott szenvedélyének.

Mint az idősebb falusiak elmeséléséből kiderült, sok emberöltővel azelőtt a ház védelmi funkciót látott el: méter vastag kőfalai menedéket nyújtottak minden betérőnek, akkor is, ha esetleg a törvény elől kellett bujdosnia.” – meséli Kata, akinek immáron 35 éve az élete része ez a ház.

Amikor a szüleim birtokába került a ház, falai sárral voltak betapasztva. A vakító fehér falakat pirosra festett lábazat kötötte össze az anyafölddel, a helyiségek belső fala hengerrel volt szemet gyönyörködtetőre festve.

Rengeteg apró öröm és bánat, és persze hihetetlen mennyiségű emlék kapcsolódik nekünk ehhez a helyhez. Kedvenc kutyámat felcipeltem a körtefára és meséket olvastam neki.

Testvéremék itt tartották esküvőjüket, ahová a teljes Loire-völgyi francia rokonság is megérkezett a férj részéről. Egyik zenekarommal eredeti helyi dallamokat tanultunk az öreg Guszti bácsitól, a falu cigány hegedűsétől.

Barátainkkal valamelyik szilveszterkor a malacsütést csak úgy tudtuk kivitelezni, hogy a nyársra fűzött malaccal kilométereket gyalogoltunk a hófúvás miatt járhatatlanná váló utakon. Nem sorolom tovább.”

A ház falai 3 szobát, nappalit, konyhát, fürdőt, wc-t, pincét, műhelyt, garázst rejtenek. Az ingatlanhoz tartozik egy 20 négyzetméteres pince is a pincesoron.

Amikor a felépítésről kérdezem, Kata nagyon érdekes dologra hívja fel a figyelmemet:

„A ház nagyobbik része olyan terméskövekből rakott, mint a tűzrakó hely, vagy a kerítés.

Hihetetlen izgalmasnak gondolom a ház szerkezetét.

Az eredeti épület 180 négyzetméterének felépítésében mintha az evolúció köszönne vissza. Némileg szokatlan módon az utcáról betérve először a NÖVÉNYEK számára készült takarmánytároló, csűr kapott helyet egy külön bejárattal.

Tovább haladva az udvar belseje felé a következő helyiség szintén külön bejáratú, és az ÁLLATOK lakhelyéül szolgált. Ebbe a helységbe még be volt kötve egy tehén, és voltak kecskék a vásárlás idején.

A következő, bejárattal rendelkező rész az EMBEREK számára épült. Ez további három részre tagolódott: a pince, mint a tudattalan sötétjének képviselője, ezután a mindennapi élet színtere, az eredetileg szabadkéményes konyha, és végül a csak ünnepnapokon használt tisztaszoba, ami az emelkedett gondolatok, a transzcendens minőség megtestesítője.

Ezt a régi részt mi felújítottuk, némileg más funkciót adtunk a helységeknek, és az eredetileg konyhaként, ma már nappaliként szolgáló helységből kiindulva újabb szobák, fürdő, wc, konyha és kamra épült hozzá az eredeti épülethez.

Ez a téglából épült új rész 50 négyzetméter. A korábbi melléképületeket megszüntettük az udvarban, hogy áttekinthetőbb és letisztultabb legyen a kép.”

A házhoz óriási kert is tartozik: a körte, alma, meggy, cseresznye, dió, füge, szilva, sárgabarack, őszibarack, szeder, málna, ribizli, a fűszernövények, mind-mind bio minőségűek, permetezés nélkül érnek.

És hogy melyik a legízesebb gyümölcs a kertben?

„Nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a falu a gönci barack termőterületén fekszik. A kert legzamatosabb ízei szerintem a sárgabarackhoz kapcsolódnak, amiből aztán a környék hihetetlenül finom pálinkái is készülnek. Gyümölcsként és párlatként is felejthetetlen!”

És így aztán nem meglepő, hogy a család kedvenc lekvárja is ebből készül:

„Itt az a szokás, hogy a lekvárt több lábasban főzik egyszerre, apránként, egyszerre csak pár szedőkanállal téve az edénybe. Így nincs szükség hosszas hőkezelésre, rövid ideig főzik, és emiatt megmarad a barack világos színe.”

A környék  tele van látnivalókkal, és Katáék olyanokat is ismernek, amik az útikönyvekben sem szerepelnek.

„Fonyból számos kirándulási lehetőség nyílik a Zemplén felfedezésére. Néhány jó térképpel felszerelkezve nem csak a közeli nevezetességeket (hejcei apácazárda, regéci vár, fonyi ősborókás, vizsolyi biblia, gönci huszita ház, sárospataki vár, hollóházi porcelángyár, tokaji borvidék), hanem az autós túrák során bebarangolható cseppkő- és jégbarlangokat, Kassa és Rozsnyó városát is érdemes felkeresni.

Boldogkői vár

Vannak azonban olyan izgalmas látványosságok, amik az útikönyvekből kimaradtak.

• Ha szerencsénk van, nótázó asszonyokat lehet hallani a fonyi pincesoron.
• Korlát és Fony között a Ravasz Lyuk elhagyott pincéit visszafoglalták a rókák és a növények.
• Erdőhorvátiban először kifőzött, majd kisütött perecet kóstolhatunk. Madzagra fűzve árulják.
• A megyer-hegyi tengerszem malomkő-készítő helyét az angol Daily Mirror „paradicsomi tájképként” méltatta.
• A természet kincseiből egy kirándulást követően finomabbnál-finomabb ételek készíthetőek: gereben gomba, tinóru, rókagomba, potypinka (gyűrűs tuskógomba), csipkebogyó, som, nem is beszélve olyan gyógynövényekről, mint az orbáncfű, ezerjófű, vagy a cickafark.
• És ne felejtsük ki a Magyarország legjobb éttermei között sorakozó „Anyukám mondta”, „Ős-Kaján”, és „Gusteau” vendéglátóhelyeket sem!”

Útban Fony felé kihagyhatatlan megállót kínál a környék legizgalmasabb benzinkútja.

Mi a ház jelenlegi funkciója?

„A Tamás Porta május 1 és október 15 között vendégházként üzemel. Télen nem vállalkozunk a folyamatos tüzelésre, ha pedig csak alkalomszerűen fűt az ember, akkor több nap is beletelik, mire az eredeti ház méter vastag falai átmelegszenek.

Folyamatos fűtés mellett persze télen is kiadható lenne a ház, de mivel nem a közelben lakunk, így ezzel a lehetőséggel mi nem élünk. Nyáron az ember a méter vastag falak hűvösében kiválóan tud sziesztázni, és a ház remek kiindulópont a környék látnivalóinak felfedezésére.

Boldogkő vára

Ha valaki beleveti magát az élményekbe, biztos vagyok benne, hogy a természet el fogja varázsolni, meg fogja ihletni. Elég csak rápillantani Vendégkönyvünk néhány rajzos, verses lapjára. Aki megveszi a házat, bejáratott vendégkört, Facebook oldalt és weboldalt is kap a házhoz, amennyiben szeretné folytatni a tevékenységet.”

A Gergely-hegy és Fony a vizsolyi út felől.

És hogy mit lehet beleálmodni?

„Mi ebben a házban lettünk felnőttek. Itt tanultuk a legfontosabb dolgokat az élővilágról, magunkról, a kapcsolatokról, lovakról, az erdőről, a kertészkedésről, a barátságról. Minket ez a ház megtanított élni. Reméljük, hogy a következő tulajdonosok is ennyire sok mindent kapnak majd a háztól, mint a mi családunk.”

Ezek után persze adódik a kérdés, hogy miért eladó ez a csoda:

„35 év után nagy szomorúsággal úgy döntöttünk, megválunk a háztól. Egyrészt a ház gondját viselő édesanyám bár rendkívül fiatalos, azért egyre jobban fárad a ház fenntartásában. A másik ok, hogy szeretnénk egy budai lakást vásárolni. 35 év közös múlttal a hátunk mögött most ebben tudna nekünk segíteni a fonyi ház.”

UPDATE: elkelt!

És hogy tényleg ez a legromantikusabb ingatlanhirdetés, amivel valaha találkoztál, döntsd el te magad. A HIRDETÉST ITT TALÁLOD.

Fotók: Tamás porta

Szép napot!

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.