csináld magad,  DIY,  öko,  újrahasznosítás

Kárpitozás házilag – étkezőszékek megújulása

A legtöbben ezeket a székeket kitennék egy lomtalanításnál, pedig még sokáig szolgálhatnak bennünket egy kis felújítással.

Szeretek megmenteni dolgokat a kidobástól, átalakítani, felújítani mindig jó érzés. Egy-egy ilyen munka legtöbbször pénztárcabarát, emellett összhangban van azzal a hulladékcsökkentő szemlélettel, mely a kezdetektől megjelenik az oldalamon.

Ezek a székek nem antik darabok, mégis fontosnak tartottam, hogy megmentsem őket: felnőtt életem első étkezőszékei ezek, melyeket már saját fizetésből tudtunk megvásárolni.

Felújítás után.

A 20 éves IKEA-s székek alapvetően jó állapotban voltak, a faszerkezet nagyon stabil volt, pedig mennyit hintáztak rajta a gyerekek! A háttámla szivacsa is tökéletes állapotú, viszont az ülőrész szivacsa elérett, elszakadt, a hevederek megnyúltak. Ez még hevederekkel készült, manapság a székek aljára csak farostlemez kerül.

Van hozzá ráadásul több váltás székhuzatom is: ez ugyanis lehúzható, mosható huzatos, amit sokszor áldottam, mikor a gyerekek kicsik voltak. Manapság pedig amiatt szeretem, mert gyorsan megváltoztathatom vele a nappali-konyha-étkező hangulatát.

Szóval adott volt, hogy fel kellene újítanunk a székeket, és bár egy régi  fotelt kárpitoztunk már saját magunk, első körben kárpitost kerestünk.

Nagy nehezen találtunk is, de annyiért vállalta volna darabját, amennyibe egy új szék kerül, hosszú határidővel ráadásul, és ennek a széktípusnak se nagyon örült.


De a DIY megoldás felvetésénél nagyon segítőkésznek bizonyult:  kiszámoltuk, hogy megéri-e a felújítást, ha saját magunk végeznénk el a munkát.  Megérte.


Előzőleg utánaolvastunk mindenféle fellelhető kárpitozási irodalomnak, és kárpitozós csoportból is kértünk tanácsot, hogy minél szakszerűbben tudjuk elvégezni a hevederek és a szivacsok cseréjét. Mikor már minden megvolt hozzá, belevágtunk.

Mutatom, hogyan haladtunk, azt azért hozzáteszem, hogy nem vagyunk kárpitos szakemberek, lehet, hogy vannak benne hibák, de az eredmény egy mutatós, jól használható bútordarab lett végül.

Ha szétbontunk egy széket, fontos, hogy a bontás minden részletét fotókkal dokumentáljuk. Így az összerakásnál lesz mire támaszkodnunk.

A leszedett anyagdarabok lesznek a leendő szabásmintáink, így ezeket gondosan félre kell tenni, mert szükség lesz rájuk.

Fehér huzatunk is van hozzá, de korábban csak párnákkal együtt tudtuk használni.

Egyébként a szék szétszedése, bontása volt a legidőigényesebb feladat, és jó erőben is kell lenni a rengeteg kapocs kiszedéséhez, így a munka nagy részét a férjem végezte.

Az ülőrészre először a hevederek kerültek fel, ehhez beszereztünk egy hevederfeszítőt, hevedert (5 cm széleset), és szükség volt még ollóra és tűzőgépre – ezek voltak itthon.

A keret mérete alapján számoltuk ki a hevedersorok számát. Itt azt kellett figyelembe venni, hogy a hevederek közötti távolsá ne legyen 3-5 cm-nél nagyobb.

Mi végül 4-4 hevedert tettünk fel hosszában és keresztben, bújtatva, vagyis úgy, mint ahogyan a szövetek készülnek.

Először hosszában a középső hevedert tűztük meg a szék ülőrészének alján, 2-3 cm ráhagyással, majd a ráhagyást visszahajtva azt is jól sűrűn megtűztük, hogy ne bomoljon ki a heveder széle.

Ahhoz, hogy ezt a szemközti oldalon  jó feszesre rögzítsük, a hevederfeszítő segít nekünk. A hevedernek se túl feszesnek, se túl lazának nem szabad lennie. A tűzés az előbbi módon történik.

Ha a hosszanti hevederekkel végeztünk, jöhet a keresztirány. Ezeket felváltva fűzünk a hosszantiak alatt és felett és így tűzünk le.

A hevedereket vászonnal fedjük le, melyet csak lazán, nem megfeszítve tűzünk a keretre.

Maradék anyagot, erős vásznat használunk a felújításhoz.

A szivacs ragasztásához speciális ragasztó szükséges, ebből a legkisebb kiszerelést választottuk.

A vászonra jön egy kis szivacsnégyzet, ami 10-15 cm-rel kisebb, mint az ülőrész: ez adja majd az ülőrész búbját és megakadályozza a “kiülést is”. A következő lépésben a méretre és formára vágott (nálunk 2 cm-es vastagságú) szivacsot helyeztük a helyére.

Erre jön egy 1 cm vastagságú szivacs, melyet már lehajtva a kerethez ragasztunk. Majd megy még rá egy flíz és egy vászon, melyet a kerethez tűzünk.

Bár a kárpitozás nem kevés munka volt, mindenképpen megérte a felújítás, hiszen, most kényelmes, megújult étkezőszékeink vannak, melyeket még évekig használhatunk.

Szép napot! Anikó

Fotók saját ©. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük