inspiráció,  öko,  újrahasznosítás

Sokszínű fonalékszerek az ötgyerekes édesanyától

“Nem lehet kikerülni azt az utat, ami nekünk van szánva.”

Az ékszerkészítéshez használt fogói egy részét édesapjától örökölte Őszi Judit, aki a bölcsészpályát cserélte le a textilek és a fonalak világára. Bár kisgyerekként mindig bütykölt valamit, babaruhákat tervezett, varrt, ötletelt,  fiatal felnőttként más irányt vett az élete.

Az anyaság segítette, hogy ismét visszataláljon a kreatív énjéhez:

“Olyan mintha újra felfedeztem volna azt, amiért gyerekkorom óta lelkesedtem, és most bepótolom azokat a kihagyott éveket. Mert végül is bölcsészpályát választottam, hisz nagyon szerettem az irodalmat, a pszichológiát, szociológiát, művelődéstörténetet is.

Az anyaság viszont megtanít egy csomó mindent magunkról. Szerintem a legjobb önismereti tréning. Engem arra is megtanított, hogy nem lehet kikerülni azt az utat, ami nekünk van szánva, amiatt mert esetleg egy „tutibiztos”, „normális” foglalkozást választunk végül.

Én egyszerűen beleszerettem Judit munkáiba, és abba a finom humorba és szeretetbe, ahogyan ezeket bemutatja az oldalain.

Hogyan jött létre  a JuccWork márka?

Valami furcsa és megmagyarázatlan okból mindig a textilek világa vonzott, később persze már az őket jól kiegészítő fonalaké is. Szerintem elképesztően változatosak, és ha mint anyagra tekintünk rájuk, akkor nem csak a formájukkal, de a színhasználattal is kísérletezésre késztetnek.

Mindamellett a tapintásuk puha, jól idomulnak bármilyen felületre, lehet hajlítani, csavarni, keményíteni, megtekerni őket. És mindemellett – legalábbis, amiket én használok – természetesek.

Miről mondható még el ennyi jó?

Hobbiszinten lassan 7 éve foglalkozom a fonalból és újrahaszos textilek felhasználásával készített termékekkel, de mindez a 4. lányunk megszületése után nyert végleges „márkanevet” és csak az 5. után lett valódi foglalkozás, ahogy szép lassan kinőtte magát.

Hogy néz ki egy ötgyerekes,  vállalkozó anyuka hétköznapja?

Egy sűrű, sokváltozós, folyamatos multitasking az egész.

Az iskolai-ovis időszakot nézzük, akkor reggel a három nagyobb jó esetben fél 8-kor indul iskolába, az ovisunk óvodába, a kétéves pedig mellettem „dolgozik”.

De úgyis mondhatnám: mindent megtesz, hogy a lehető leglassabban haladjak.

Ehhez képest én délelőtt megpróbálok ügyintézni, levelekre válaszolok, csomagolok, vagy éppen termék-fotózom. Együtt elkészítünk egy gyors, egyszerű ebédet.

Közben megérkeznek a nagyobb tesók, a legkisebb pedig ebéd után alszik egyet.

Ez a fő munkaidőm, amit igyekszek nagyon hatékonyan kihasználni, mert az egyik legnyugodtabb időszak szinte a nap folyamán. Délután elmegyünk együtt a postára, hazahozzuk az ovis lányunkat, elkísérjük hegedűórára a középsőt, és estig csak anyuka vagyok.

A munka másik felét az estéből csípem el, és az a jó, hogy a férjemmel mindketten éjjeli baglyok vagyunk, így ez jól működik nálunk.

Szóval egy állandó egyensúlyozás van az anya-énem és a kreatív-dolgozó énem között.


5 gyerek terelgetése nyilván nem mindig sétagalopp és rózsaszín felhő, elég feszes időbeosztást igényel a részemről. Azonban igazán lelkesítő, hogy ők azt látják, hogy ez milyen szeretem-munka.

Hogy nem a pénteket várom, hanem a következő ötlet formába öntésén gondolkodom. Látják, hogy hogyan alakul az anyag a kezem között, látják a rajzaimat az új tervekről (időnként ki is díszíti valaki…) és hogy a rajzból hogyan lesz tárgy.

Remélem, ez legalább annyira fontos átadni való a gyerekeknek, mintha egész nap legóznék vagy babáznék velük.

Sokat beszélgetünk velük ezekről a felnőtt-dolgokról, hogy lássák, megéri olyan fába vágni a fejszénket, ami valóban érdekel és inspirál minket.

Milyen termékeket készítesz?

Az első jó pár évem azzal telt, hogy szinte mindent készítettem, ami fonalból van vagy kell hozzá textil. Elég nehezen specializálódom és sokszor meg is gyűlt már ezzel a bajom, mert nagyon (túl) sok minden érdekel, és szívesen bele-belekóstolok ebbe is, abba is.

Mára ez nagyjából kikristályosodott már végre. A munkáimnak két fő iránya van, amelyek több helyen össze is kapcsolódnak.


Fonalból – ami nem csak a horgolást jelenti – készítek ékszereket, kiegészítőket.

De a gyerekekre is gondolok, így születnek alvópajtik, bababirodalom fölé lógatható girlandok, forgókák is.


Szenvedélyesen szeretem, ha egy régi ruhadarab új életre kel egy új minőségben, ezért mentett, sokszor igazán régi vagy sok éve újrahasznosításra váró textilek felhasználásával készítek szintén ékszereket, de felhasználom őket lakásdekor, gyerekjátékok díszítésére is.

Egyet a mamának, egyet a babának.

Igyekszem tudatosan élni, bár bőven van még mit javítani a helyzeten, észrevenni a kortalanul szépet, s a régmúlt idők mentett textildarabkáit vagy újrahasznos anyagokat beépíteni az ékszerek alapanyagai közé.

A 80 éves csipkedarab új élete.

A természetességre törekszem: minőségi pamut, gyapjú, len fonalakkal dolgozom, hiszem azt, hogy nem a divat irányít minket, hanem mi szabjuk az egyéniségünkhöz szabjuk azt.

Vallom, hogy a kevesebb több. A színek azonban a legegyszerűbb formákat is feldobják.

És ahogyan finomabb a cseresznye, ha idénygyümölcsként, gondozott fáról esszük, az ékszer is mást jelent, ha nem a tömegtermelés áldozata, hanem a munkaszeretet gyümölcse.

Mi kapcsol ki, hogyan töltődsz fel?

 Lehet, hogy furcsa, hiszen – ha mindenki itthon van – azért van egy elég erős alapzaj és ricsaj, viszont ha megtehetem, és nem kell 5 percenként kérdésekre válaszolnom és gondot elhárítanom, akkor nagyon szeretek zenét hallgatni. Akkor ki is zárom a külvilágot és csak az alkotás van és én.

De az utazás is ilyen. Vagy csak figyelni a hullócsillagokat a kertünk közepén és kigondolni, hogy mit kívánjunk…

Mik a terveid a vállalkozásoddal kapcsolatban?

Egyelőre még az elején vagyok egy hosszú útnak, de bízom benne, hogy évről évre tudok újat mutatni magamból és a fonallal, textilekkel való kísérletezéseim megtalálják azt a természetes, puha tapintású ékszereket, kiegészítőket kedvelő környezettudatos célközönséget, akinek szánom.


Judit Facebook oldalát itt, Instagram oldalát itt találjátok.


Fotók: Őszi Judit

Szép napot!

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük