Egy csészényi tündérkert

Tavaszváró tündérkert azoknak is, akiknek nincs kertje.

Nekem már az is elég volt, hogy egy napra kisüssön a nap, máris teljesen bezsongtam, annyira várom a tavaszt. Grafit cicánk is így van ezzel, mert  minden egyes szellőztetés alkalmával beleszagol a tavaszi levegőbe, majd bőszen kifigyeli a teraszon ugrándozó verebeket, és egy pillanat alatt a függönyön landol, abbeli nagy igyekezetében, hogy elkapja a kis tollasokat.

Szóval be vagyunk zsongva, Grafit is és én is, annyira, hogy ne bírjam ki, hogy ne kertészkedjek egy kicsit.

Ez a varázslatos minikert bármikor elkészíthető, azoknak is, akiknek nincs kertje.

Amire szükséged lesz:

csésze és tányér (ezek lehetnek régi készletek megmaradt darabjai is)

növényke (én a kertünkből szedtem fel ültetett hóvirágot, de lehet ez kis pozsgás, ibolya, krókusz)

moha

virágföld

kavicsok

venyige (vagy gally)

ragasztó, filctoll

A csésze aljába tegyünk vízelvezetőként néhány kisebb kavicsot.

Ültessük be a növénykéket a csészébe.

Majd jöhetnek a mohák.

A kis tündérkertbe tehetünk apró bútorokat, házikót, gombákat, létrát is. Én egy házikót képzeltem ide, melyet eredetileg porcelángyurmából csináltam volna, de végül kavicsból készült, Posca filctollal.

A kis létrával volt a legtöbb munkám: eredetileg úgy gondoltam, hogy ragasztópisztollyal fogom a méretre szabott ágakat megragasztani, de nagyon nagy ragasztódarabok maradtak a fokoknál, és nem volt így szép.

Mivel másféle ragasztóm nem volt, így cérnával körbetekertem az egyes ágdarabokat. Na, ehhez aztán kellett türelem, szóval a létrával megszenvedtem, de végül csak elkészült. Hiszen egyébként hogyan másztak volna fel a házba a manók és a tündérek?

Kipróbáltam többféle kaviccsal, és többféle kavicsházikóval is.

Fehér kavicsokkal.

Fehér házikóval. Végül ez lett a kedvencem.

Szép napot!