
Gyógyító füvek meséje, párnákba töltve
Pihend magad természetesen szépre.
Évekkel ezelőtt, egy forró nyári napon egy vásári forgatagban jártunk: a napsugarak égették a bőrünket, a lábunk alatt megolvadt az aszfalt, a szánk cserepesre száradt, és a vizet szomjazta, a levegő vibrált a forróságban. Már éppen ott akartuk hagyni az egészet, hogy valami árnyas helyet keressünk, amikor az orrunkat valami finom, ősi illat csapta meg.
Mint akiket megbabonáztak, mentünk az orrunk után és ahogy közeledtünk az illat forrása felé, valami végtelen nyugalom töltött el bennünket: a tönkölypelyvával, gyógynövényekkel töltött párnáknak köszönhetően a nyár hirtelen megtelt levendula- és szénaillattal, pacsirtaszóval, tücsökmuzsikával.
Bőrünk, orrunk, lelkünk szívta magába a gyógyító szénaillatot, és azt a történetet, mely a Szénafüvek Családi Manufaktúrát életre keltette:
„Családunkban a nők mindig alázattal, egyfajta szerelemmel viszonyultak a természet szépségei iránt, ezt az érzést, hangulatot pedig már kiskoruktól átadták gyermekeiknek is. Hosszú mezei séták alkalmával tanítgattak minket, gyerekeket minden szépre és jóra, mit tudni hasznos és érdemes: fehér lapos kővel talpat sikálni a patakban, melyik gyógynövény mire jó, agyaggal-iszappal bekent kis ördögként futkározva pedig nem is sejtettük, milyen csodálatos hatások érik kis testünket.
Sokat meséltek dédnagyanyánkról is, aki 16 évesen férjhez ment, kiköltözött a faluból egy tanyára, ahol 8 lánya, a hatalmas gazdaság és a mindennapos teendői mellett gyógynövényes és bábaasszonyként volt energiája, kitartása a tanya mintegy 80 családjának apraját-nagyját gyógyítani, gyermekeket világra segíteni, betegeket ápolni.
Gyermekként tündérmesének tűnt mindaz, amit a dédiről és praktikáiról meséltek, főleg akkor, amikor betegen feküdtünk és az ő bevált egyszerű módszereivel kentek-fentek, bugyoláltak bennünket és láss csodát, meg is gyógyultunk.”
„A szénaillat és ez a családi történet sokakból hoz elő elfeledett, régi emlékeket, melyek könnyeket csalnak az emberek szemébe, mikor a roll-up előtt állnak.” – meséli Nagy Baka Csilla, aki Szénafüvek egyik megálmodója, testvére, Ividő mellett.
Mint megtudom, a füvesasszony és bábaasszony dédnagymama legendás receptjei, – melyet bibliájába, kalendáriumába jegyzett fel – akkor kerültek ismét elő, mikor Csilla és Ividő édesanyja nyugdíjba vonult.
A testvérek nem akarták hagyni, hogy a mindig sürgő-forgó édesanyjuk céltalanná váljon, így létrehozták a családi manufaktúrát, melyben a család apraja-nagyja kiveszi a részét.
A nagyszülők régi időkről meséltek, Csilla és Ividő édesanyja varrja a párnákat, zsákokat, édesapjuk a párnák és alapanyagok logisztikáját intézi, Ividő szervez, rendszerez, Csilla megbeszél, tanácsot ad, emellett folyamatosan tanul, anyagot gyűjt, a legfiatalabb generációt Iringó képviseli.
A családi manufaktúra nevét a Kolozsvár melletti Szénafüvekről kapta, ugyanis itt és Kereszttájon gyerekeskedett édesanyjuk, és itt volt füvesasszony a dédnagyanyjuk is:
„Szüleink elvittek minket a tanyára is, melynek sajnos csak a romjai vannak meg, de a mesék, történetek nyomán magunk előtt láttuk a meseszerű gyönyörűséget, éreztük mindazt a csodát, amit eleink mindennapjaikban tettek, megéltek. Megtanították és megértették velünk, mi az alázat, hűség, kitartás, őseink tisztelete, itt ivódott belénk az a gyönyörű szerelem, ami egy életen át elkísér bennünket.
Ennek a szerelemnek a „gyermekei” azok a mindenkiben más élményeket és nosztalgikus képeket ébresztő illatos párnák és csuda dolgok, melyeket Szénafüvek név alatt készítünk.”
A családon kívül az évek folyamán Nagy Béla (Outside Design) , – ő a honlapot és az arculatot készítette – és Sárközi Szabina -marketing tanácsadóként (Anash) – is csatlakozott a csapathoz.
„Ezekben a párnákban benne van a szívünk-lelkünk, és a meséink is. A frissen készülő Szénafüvek párnákat Édesanya és Iringó nem csak gyógynövénnyel és pelyvával tölti, hanem jókedvvel is. Édesanyánktól tanultuk, hogy a nem-akarásnak nyögés a vége. Bármivel is foglalkozunk éppen, csak akkor tegyük, ha jó kedvvel tudunk benne részt venni, különben nem lesz áldás rajta.”
És tényleg, ahogyan Csillával beszélgetünk, a gondolataiból, történeteiből sugárzik az életöröm, a vidámság, és a humor.
Bár Csilla a titkos családi recepteket természetesen nem árulta el, de azt igen, hogy a párnák alapja a tönkölypelyva, melynek hatását a gyógynövénykeverékek fokozzák.
A tönkölypelyva, a tönkölybúza szemeket beborító héj, igen kedvező hatást gyakorolhat a szervezetedre, enyhítheti a reumatikus fájdalmakat, fejfájást, hasi görcsöket,oldhatja a feszültséget, de hajdúsító és hajnövesztő hatású is.
A alvó- és pihenőpárnákon kívül készítenek ülőpárnákat, nyakpárnákat, melyek kiválóak például utazáshoz és meditációs (jóga) párnákat is. Sópárnáik erdélyi, dési kősót tartalmaznak.
„A párnák körülbelül 2-3 évig jók, de évente érdemes cserélni őket. A párnákat is kényeztetni kell, gőz fölött (pl. egy fazék rotyogó víz) alaposan felrázni, majd ki kell tenni szikkadni/szellőzni a napra. Párnád felfrissül, ropogósabb, illatosabb lesz és jobban esik rajta a pihenés.”
És hogy mi a párnák „üzenete”? Hát ez:
A párnát én is használom, annyira finom illata van, minket megvidámít, felfrissít. Este, még elalvás előtt ráfekszünk a párnára a gyerekekkel, és megbeszéljük a napunkat. Fura, de azt tapasztaltam, hogy a párnán megnyugszanak, és valahogy mesélés is könnyebben megy. A párnánk másik nagy rajongója a cicánk, akitől ugyan el van zárva, de amióta kiszagolta a hálószobában, azóta legszívesebben annak ajtaja előtt szeret heverészni.
Fotók: Szénafüvek
Szép napot!
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.