család,  gyerek,  iskola,  iskola,  tanulás

A digitális oktatás vajon mi?

Hol a helye a digitalizációnak az oktatásban?

A tavaszi szünet után újra beindult a digitális távoktatás, pedagógusok, gyerekek, és szülők karöltve próbálják napról napra feldolgozni a tananyagot. Mindenki a maga lehetőségei, tudása szerint, kinek jobban megy, kinek nehezebben, de úgy tűnik a hagyományos suli már mindenkienk hiányzik.

Ez – mindannyian tudjuk – egy kényszer szülte megoldás és természetesen óriási elismerés illet minden résztvevőt, hogy ilyen gyorsan, rugalmasan alkalmazkodtak a helyzethez, ugyanakkor felmerül a kérdés, hol a helye a digitális oktatásnak és hogyan nézne ez ki ideálisan? Egyáltalán, mit jelent a digitális oktatás?

Photo by Helloquence on Unsplash

Ezekről a kérdésekről beszélgettem Lévai Dórával, aki az ELTE PPK egyetemi adjunktusaként évekig oktatásinformatikát tanított az egyetemen.

Mit jelent a digitális oktatás?

Digitális oktatás helyett én szívesebben használom az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és tanítás kifejezést.

Az IKT az információs és kommunikációs technológiai eszközökkel támogatott tanulást és tanítást jelenti, amelybe beletartozik minden olyan lehetőség,

amellyel az információk hatékonyabb, gyorsabb átadását (pl. online tudásbázisok, hanganyagok, videóanyagok, podcastek, blogok, mikroblogok),

az információk feldolgozását (online tanulástámogató keretrendszerek, online fogalomtérképek, közösségi oldalak,  a kommunikáció gördülékenyebbé tételét (szövegalapú, hangalapú, illetve hang-és képalapú alkalmazások) lehet megoldani.

Photo by Anita Jankovic on Unsplash

Digitális oktatás, digitális távoktatás, online oktatás? Mi a különbség, van-e és melyiknek/mikor van létjogosultsága? 

A kérdésben felsorolt lehetőségek a jelenlegi helyzetben egészen mást jelentenek, mint akár egy hónappal ezelőtt.


Digitális oktatás így ebben a formában az én elgondolásom szerint korábban és most sem létezett.


Amennyiben a digitális oktatás a hagyományos tantermi oktatás kiegészítését jelenti digitális (IKT) eszközökkel, akkor annak számos jó gyakorlata elterjedt már korábban is akár a köznevelés, akár a felsőoktatás terén.

Példaként említhetek olyan felületeket vagy alkalmazásokat, amelyek például az információgyűjtés során segítenek a diákoknak és a pedagógusoknak (pl. online, ellenőrzött források, hanganyagok, videóanyagok, bemutatók elérése), a rendszerezés (online fogalomtérképek) vagy az értékelés során, a formatív értékeléshez (amikor is az értékelés fejlesztő, formáló hatása kerül előtérbe a minősítéssel szemben) kínálnak kiegészítő lehetőségeket (pl. online szavazórendszerek).

Photo by William Iven on Unsplash

A digitális távoktatás és az online távoktatás kéz a kézben járnak, hiszen ahhoz, hogy egy tantermen kívüli oktatás megvalósuljon, szükség van online kapcsolatra is.

Online oktatásra jó példát jelentenek a különböző keretrendszerekben létrehozott kurzusok, kommunikációra alkalmas programokkal kiegészítve.

A keretrendszereket a leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy nagy építőjátékos dobozt, amelyben vannak emberek, állatok, növények, házak, autók, utak, lámpák, bútorok, stb. és mi választjuk ki, hogy mit építünk fel ezekből és mikor mennyi elemet használunk fel.

Photo by John Schnobrich on Unsplash

A keretrendszerekben (pl. Moodle, Ilias) létrehozhatunk egy kurzusfelületet egyetlen fórummal, ahol a diákjainkkal tudunk kommunikálni, és emellett feladatfeltöltő modulokkal gazdagíthatjuk az oldalt.

De ugyanígy keretrendszerben lehet megvalósítani olyan kurzusfelületet is, ahol több különböző fórum is van, a diákok, szülők, pedagóguskollégák számára, és emellett számos interaktív modul (pl. prezentációk, videók, feladatfeltöltésre alkalmas felületek, online szavazások, online tesztek, stb.)

Photo by Annie Spratt on Unsplash

Szintén jó példát adhatnak online oktatásra az úgynevezett MOOC-ok (Massive Online Open Course), amelyekre számos nemzetközi (pl. Coursera: https://www.coursera.org/) és néhány hazai jó példa Pl. a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum: https://www.kmooc.uni-obuda.hu/) is van már. Ezek a nagyméretű, tömeges nyílt kurzusok arra adnak lehetőséget, hogy egymástól térben és időben távol álló résztvevőkkel együtt tanuljunk. A MOOC-ok egy része fizetős, míg vannak ingyenesen elérhető felületek is.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a távoktatás nem jár együtt az online térrel és digitális eszközökkel. Ilyen esetben  érdemes szem előtt tartani, hogy eme keretek között a tanulási-tanítási tevékenység még közelebb áll a hétköznapi tevékenységeinkhez (pl. postai feladás, személyes átadás.)

A jelenlegi helyzetben szakmailag nem feltétlenül helyes távoktatásról beszélni, mert ennek már jól kialakult módszertana, eszközrendszere van.

A kialakult szükséghelyzetben azonban senkitől nem várható el, hogy ezeket alkalmazza, ezért sokkal inkább távolról oktatásról és otthonról tanulásról érdemes együtt gondolkodnunk.

A közös ötletelés, megvalósítás itt szerintem kulcsfontosságú, mert a pedagógusok és diákok igényfelmérését követően alakulhat ki nagyobb eséllyel egy minél több résztvevő számára megfelelő tanulási környezet.

 


Névjegy:

Lévai Dóra  az ELTE PPK egyetemi adjunktusa. 2015 óta kisfiával, majd  2017 óta kislányával jelenleg otthon van.
Az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatójaként  2014-ben védte meg a disszertációját, amelyben az online tanulási környezetben megjelenő pedagógusszerepeket és pedagóguskompetenciákat elemezte.
A doktori képzés mellett mindvégig oktatásinformatikai területen tanított az egyetemen.


Szükséges-e, hogy a digitalizáció, a digitális eszközök és módszerek bekerüljenek az oktatásba? Miért nem lehet mindent úgy oktatni, ahogy 30-50-100 éve?

A rövid válasz az, hogy szerintem szükség van a digitális eszközökre és az ahhoz kapcsolódó módszertanra az oktatásban, tanulásban is. 30-50-100 éve a világ más volt, másképp töltöttük a szabadidőnket, más tevékenységeket végeztünk a mindennapjainkban is.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

Ma, egy iskolás gyermek számára már a legtöbb esetben elérhetőek a digitális és online eszközök, lehetőségek, akár szórakozásra, akár a szabadidő egy részének eltöltésére.

Az oktatásban is egyre több területen látunk változást, a jelenlegi helyzet előtt is számos innovatív kezdeményezés, projekt és pedagógusok együttes gondolkodása, továbbképzési lehetőségek segítettek abban, hogy az oktatás és tanulás színterére is úgy lehessen bevonni az IKT-eszközöket, hogy az ne csak öncélúan legyen jelen, hanem hatékonyan támogassa a pedagógusok és a diákok tevékenységét is.

Fontos még kiemelni, hogy amennyiben az IKT-eszközöket hatékonyan alkalmazzák, úgy az oktatás is hatékonyabb lehet, mert ezeken keresztül olyan tartalmakat, olyan lehetőségeket is meg tudunk pedagógusként mutatni, amit ezek nélkül az eszközök nélkül nem tudnánk.

Mi a helyzet például a hagyományos tankönyvekkel, ezekre lesz még szükség?

A rövid válasz az, hogy természetesen, ezekre lesz szükség ezután is, a kérdés inkább az, hogy ezt mivel és hogyan tudja a pedagógus vagy akár a diákok maguk kiegészíteni.

Mik a digitális oktatás előnyei?

Egy egészen konkrét példát említenék, amely szemléletesen mutatja be az előnyöket.

Nézzünk egy olyan esetet, amikor témazáró dolgozat előtt, ismeretek rendszerezése, összefoglalás kerül sorra.

A hagyományos tantermi oktatás során elképzelhetjük, hogy egy papír alapú fogalomtérképen jelöljük a főbb témaköröket és annak részleteit, kulcsfogalmait. Ehhez egy nagy (esetleg több csoportban dolgozva több) csomagolópapírra írjuk és rajzoljuk fel gondolatainkat.

Ehhez nem tud minden diák kényelmesen hozzáférni fizikailag, kérdéses, hogy ki vett benne részt aktívan és nem követhető a fogalomtérkép fejlődése sem olyan könnyen, mint online esetben. Ezen felül az elkészült ábra a legkevesebb esetben jut el minden diákhoz és az biztos, hogy nehézkesen szerkeszthető tovább…

Photo by Jessica Lewis on Unsplash

Ezzel szemben az összefoglaláshoz használt online fogalomtérkép megosztható akár az egész osztállyal, így egy közös térképet tud körülbelül 30 fő szerkeszteni. A térkép fejlődése látható, vissza is lehet tekerni, hogy melyek voltak az első gondolatok, és azt melyek követték.

A legtöbb online fogalomtérkép felületén a résztvevők tudnak egymással kommunikálni, lehetőség van multimédiás tartalmak egyszerű hozzáadására, illetve a későbbiek során is bármikor előkereshető, hozzáférhető, tovább szerkeszthető és szükség esetén nyomtatható is.

Photo by Bernard Hermant on Unsplash

Felvetődhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a történelem témazáró előtti összefoglaló óra nem gépteremben zajlik. A példaként bemutatott online fogalomtérkép otthon, térben és időben egymástól távol is létrehozható, menthető, szerkeszthető. Ha otthon ezt házi feladatként elkészítik a diákok, akkor a tanórán már erről a produktumról lehet a pedagógus segítségével beszélgetni.

 

Milyen alkalmazásokat érdemes használni a digitális oktatásban?

Konkrét alkalmazásokat nem szívesen sorolnék fel, inkább tematikus gyűjteményekre helyezném a hangsúlyt. Nehéz meghatározni, hogy melyeket szükséges és melyeket lehetséges használni, ez egyénenként és csoportonként is változó.

Véleményem szerint érdemes egyfajta keretet biztosítani, ahol a tanulók és a pedagógus egy helyen elér mindent, amely a tanulási folyamathoz kapcsolódik. Ez lehet egy keretrendszer kurzusfelülete, lehet egy közösségi oldal csoportoldala, egy úgynevezett virtuális osztályterem, de sok esetben egy mindenki által hozzáférhető online táblázat vagy szöveges dokumentum is jó gyűjtőfelület lehet.

Emellett érdemes kommunikációt támogató alkalmazást használni, de ez több keretrendszer, közösségi oldal esetében biztosított. A csoportos csevegés helyett azonban a tanítás támogatására jobb lehet a fórum vagy a levelezőfelület, ahol dátummal, névvel ellátva jelennek meg és követhetőek az üzenetek.

A “fenti két alapeszköz” mellett szerepelhet számos tartalommegosztó alkalmazás, mint például az online prezentációkészítő alkalmazások, oldalak, az online szöveges dokumentumok, online táblázatok, online fogalomtérképek.

Photo by @plqml // felipe pelaquim on Unsplash

Az információszerzés és információmegosztás terepe lehet a különböző blogok és mikroblogok, podcastek, videócsatornák sora.

A fentiekből válogatva érdemes mindig szem előtt tartani, hogy melyek állnak közelebb a tanulóközösség szellemiségéhez, a tananyaghoz és érdemes olyat használni, amely nem idegen, nem öncélú ezek használata, hanem valóban hatékonyan egészítik ki a tanulási és tanítási folyamatot.

Jelenleg az eszközkínálat végeláthatatlan, amelyek közül lehetetlen mindent ismerni és használni. Szerencsére erre nincs is szükség.

Sokkal inkább az lenne fontos, hogy egy adott tevékenységhez keressünk olyan eszközt, amely azt megkönnyíti, kiegészíti, és mindezt megfelelő módszertannal tegyük. A legtöbb eszközre igaz, hogy önmagában lehet jól és rosszul is használni, de a tanulási és tanítási folyamatban a hangsúly azon van, hogy a megfelelő módszertannal támogatva ezek segítsék, kiegészítsék a pedagógus és a diákok tevékenységét.

Photo by Taylor Wilcox on Unsplash

Hogyan kell elképzelni a a gyakorlatban a digitalizációt: ez például azt jelenti, hogy a tankönyvet a számítógépen olvashatjuk, vagy teljesen más gondolkodást igényel ez a fajta alkalmazás?

A tankönyvek digitális eszközökön történő olvasása is lehet a digitalizáció része, de önmagában ez csak szükséges, de nem elegendő a változáshoz. A korábban példaként említett szolgáltatások, alkalmazások lehetőséget kínálnak a digitális eszközök beemelésére.

Mondhatjuk azt, hogy más gondolkodást is igényelnek ezen eszközök, alkalmazások, hiszen egy időben többcsatornás figyelemre van szükségünk.

Sokszor felmerült az egyetemi tanárképzés során is kérdésként, hogy hogyan lehet ezeket az eszközöket használni akkor, ha nincsen gépteremben egy adott szaktárgyi óra. A felsorolt és rendelkezésre álló eszközök otthoni feldolgozás, használat során hatékonyan támogathatják, egészíthetik ki a tantermi tevékenységet.

 

Mi a pedagógus szerepe az információs társadalomban?

A pedagógus a nevelési és oktatási folyamat egyik kulcsszereplője, akár irányítóként, akár szabályozóként vagy mentorként, facilitátorként jelenik meg a tanítási-tanulási folyamatban.

Az információs társadalomban az irányító szerep felől a támogató szerep felé tolódik a hangsúly a pedagógus tevékenysége során.

Photo by National Cancer Institute on Unsplash

Hogyan tudja személyre szabni a digitális anyagokat a pedagógus?

Számos olyan készen kapott tananyag létezik, amelyet a pedagógus használhat, azonban ezeket érdemes minden használat előtt ellenőrizni, elolvasni, a feladatokat megoldani. Számos olyan tartalom is elérhető, amelyet pedagógusok készítettek, és tettek elérhetővé a neten.

Azt gondolom, hogy egy digitális tananyag akkor lehet leginkább a csoport igényeihez alkalmazkodó, hogyha a pedagógus azt saját maga állítja össze, előzetes ismeretei, a diákokról szerzett információi, a megismert források alapján. A teljes egészében készen kapott tartalmak inkább egy-egy részegység támogatásában játszhatnak szerepet.

Sok esetben érdemes a diákok véleményét is kikérni egy-egy alkalmazás kapcsán vagy egy-egy témakör feldolgozásához kapcsolódóan. Sok olyan kreatív ötlettel egészülhet ki a pedagógusok eszköztára, amely értékteremtő, produktív, közös tevékenységet eredményezhet.

Photo by JESHOOTS.COM on Unsplash

 Milyen kész digitális anyagok, szemléltető eszközöket használhatunk?

Számos hazai és nemzetközi jó példa is van erre, tantárgytól, korosztálytól, nyelvtől függően.

Számos oldalt fel lehetne itt sorolni, de azt gondolom, hogy sokkal fontosabb kiindulópontként adni két olyan gyűjteményt, amely kedvcsináló, minőségi szakmai tartalmakat kínál.

Az egyik a Tempus Közalapítvány “Módszertani ötletgyűjtemény és digitális módszertár” elnevezésű oldala, amely itt érhető el: https://tka.hu/tudastar_kereso
Ezen a felületen pedagógusok által készített és használt jógyakorlatok kerülnek megosztásra, ajánlom szeretettel.

A másik szintén a Tempus Közalapítványhoz köthető, “Web 2.0 és IKT eszközök gyűjteménye” című anyag, amely a következő linken érhető el:  http://oktataskepzes.tka.hu/hu/web-2.0-es-ikt-eszkozok-a-tanulasban

Ebben a gyűjteményben számos IKT alkalmazás, oldal helyet kapott, rövid leírással és elérési útvonallal.

Photo by Element5 Digital on Unsplash

 

Szerinted egy ideális világban hogyan nézne ki ma az oktatás?

Első válaszom erre a kérdésre egy mosolygós érzelemkifejező fejecske volt. 🙂

Ha komolyra fordítjuk a szót, akkor is nehéz erre válaszolni, mert nagyon nehéz körülhatárolni, hogy milyen az ideális világ…

  


Milyen javaslatod van a jelenlegi, különleges helyzetre vonatkozóan? Hogyan célszerű ebben az időszakban tanulni, tanítani, milyen feladatok a jók?

Úgy tűnhet, hogy javaslatot könnyű adni, de mivel nagyon-nagyon különbözőek az igények, eltérő szociális hátterű, eltérő motivációjú pedagógusokat és diákokat, illetve az ő családjaikat érinti a kialakult helyzet, így nem lehet sajnos egy mindenki számára jól használható receptet adni ehhez.

Azt gondolom, hogy a pedagógusok akkor lesznek önazonosak és hitelesek ebben az időszakban is, ha mindannyian annyira lépnek ki a saját komfortzónájukból, hogy azzal segíteni tudják a diákjaikat.

Ha valaki eddig egyáltalán nem használt IKT-eszközöket, és most nagyon nagy tehernek érzi ezt, illetve nem ismerősek neki a különböző fórumokon feltűnő alkalmazások, akkor nem biztos, hogy most van ideje ezeket elkezdeni használni, de érdemes tanácsot kérni a pedagóguskollégáktól, diákoktól is.

Egészen egyedi kezdeményezés az ELTE PPK tanárszakos hallgatói között, hogy a Facebookon vállalják, hogy segítenek a pedagógusoknak a most kialakult helyzetben. A csoport a TanTáv – Tanárszakosok a távoktatásért néven érhető el ezen a linken: https://www.facebook.com/groups/2581540201971733/

Szép napot!

 A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.