Tudod, mi vár rád, ha császármetszéssel szülsz?

Császárvonal: ez az applikáció segíti a császáros anyukákat.

Már egy hete feküdtem a kórházban, amikor egy reggeli viziten megjelent egy helyettesítő orvos, és óriásira dagadt lábamat látva azonnali laborvizsgálatot kért.

Nem tudom, pontosan mennyi idő telt el, de szinte azonnalinak tűnt, hogy egy gyors gerincközeli érzéstelenítés után a  műtőben találtam magam.

Életmentő műtét volt, 31. hetesen.

De csak egy életet sikerült akkor megmenteni. A kislányom még 4 napig élt…

Május volt, gyönyörű. Napsütéssel, virágzó bodzával, bárányfelhővel:  szinte elképzelhetetlen volt, hogy ilyenkor is meg lehet halni…

Hideg,  fagyos, késő este volt, amikor beindultak a fájások: mivel már a harmadik gyereket vártam, elindultunk a kórházba, hogy biztosan időben beérjünk. Mire végül odaértünk, minden fájdalom elmúlt már, de nem mertünk kockáztatni, hogy vizsgálat nélkül visszaforduljunk.

Az éjszakai ügyeletben buzgó rezidens, nem vezetett még le szülést korábban. A vizsgálat hosszadalmas volt, és rendkívül fájdalmas, nem tudom, mi történt pontosan.

Az éjszakát a szülőszobán töltöttem. Reggelre a magzatvíz eltűnt, elszivárgott, és én ismét a műtőasztalon találtam magam. Csak másnap este láthattam a kisfiamat, aki 5 grammal kisebb súlyú volt, mint a protokoll szerinti, így koraszülött osztályra került.

A műtéttel kapcsolatban csak annyi utasítást kaptam, hogy nem kelhetek fel, amíg nem szólnak, és hogy négy nap múlva varratszedés.

Nagyon sokat gondolkoztam később a történteken, és próbáltam megérteni, mi történt pontosan, és hogy jól döntöttem-e.

Két császármetszés és egy természetes szülés után nagyon fontosnak tartom a hiteles, és pontos információkat a beavatkozásokkal kapcsolatban.

Bár mindkét esetben aláírtam a műtéti tájékoztatót, akkor nem igazán volt idő az olvasgatásra, értelmezésre és persze ez leginkább a műtéti szövődményeket tárgyalta. Amikor én szültem, még a neten sem igazán lehetett tájékoztatást találni császármetszés témában.

Hiteles részletes és gyakorlati tudnivalókat még ma is nehezen találni.

Ezért megörültem, amikor hallottam a Császárvonalról, amit forgatva, olvasva  most, sok évnyi távlatból értettem meg sok mindent, ami akkor velem történt. Arra is rájöttem, mennyi minden kimaradt a műtét utáni regenerációból, ami a mostani életemre is kihat.

Ti hallottatok már például a hegmasszázsról? És összenövésekről,  a megfelelő gyógytornáról?

A hiánypótló, szakemberek által készített applikációról Kiss Verussal, a Császárvonal projekt egyik alapítójával, vezetőjével beszélgettem.

Miért és hogyan született meg a Császárvonal ötlete?

2017 tavaszán úgy gondoltam, már segítséget kell kérnem ahhoz, hogy második császármetszésem után rendezzem a soraimat, személyre szabott kezeléseket és tornasorokat kapjak, hogy a nagy műtét után a megborult egyensúly helyreálljon a testemben, a szétfolyt hasamba életet leheljek valahogy két négykilós gyerek után.

Ekkor védőnőm ajánlására kerestem fel kisvárosunk gyógytornászát, Rákosi Dórát, aki azonnal egy sor számomra még ismeretlen, manuális módszerbe vezetett be, és heteken át ezekkel kezelt sikerrel, mielőtt a gyógytornába belekezdtünk volna.

Aztán sokat beszélgettünk a császármetszésről, kiderült, ő négyszeres császáros édesanya. Szó szót követett egy csoportos core-torna után, és valahogy eljutottunk oda, hogy mindkettőnknek feltűnt, nem nagyon van elfogadó, támogató, komplex, császáros édesanyákat támogató projekt itthon.

Hát megcsináltuk.

Kik készítették?

Az alapötletünk az volt Dórával, hogy készítünk egy informatív mobilappot, egy kis vademecumot, ami a műtét előtt, alatt és után is segítség egy érintett édesanyának.

Ehhez kellett nagyon sok hiteles, ámde laikusok számára is érthető egészségügyi szöveg, ezeket én írtam meg, hiszen egészségügyi újságíró vagyok.

A tartalmat, tematikát Dórával építettük fel, majd minden egyes fejezetet olyan lektorral hagyattunk jóvá, aki maga is császárral szült.

Dóra is sokat tudott szakértőként hitelesíteni, hiszen gyógytornász végzettsége mellett IBCLC, vagyis szoptatási tanácsadó is, de a dúlától a pszichológuson át az aneszteziológusig rengeteg édesanyával vettük fel a kapcsolatot.

Ehhez jött aztán dr. Prosszer Mária szülész-nőgyógyász, aki felkérésünkre az összes tartalmat hitelesítette szakmailag, egyben.

A szoftvert viszont el is kellett készíteni: a férjem állt mellénk ebben azonnal, nem volt kérdés, hogy éjjelente, amikor a fiaink elaludtak, együtt dolgozunk a projekten. Igazi családi vállalkozás lett.

Amikor meglettünk a szöveges résszel, éreztük, ez így nem kerek: képi, videós tartalom tudná „komplettálni”.

Dórával összeszedtük, miről is lenne jó videót forgatni, ő összeállította a legfontosabb mozgásanyagokat a műtéttől a 12. hét végéig, a kórházi mobilizálástól, a hegkímélő mozgásokon át a gyermekágy utáni erősítésig, furmányos légzőgyakorlatokig. Gondoltuk, megcsináljuk házilag, félprofi körülmények között, de hamar elvetettük: ha már a szöveges tartalom ilyen igényes, miért adjuk alább a videóknál, még ha ez befektetést is igényel?

Egy nagyon lelkes, szárnybontogató, tehetséges fiatalokból álló csapattal, a Carrot Médiával forgattuk le őket, rengeteg munka volt, bízván abban, hogy nem az asztalfióknak gyártjuk.

Miért éppen applikáció lett a Császárvonal formátuma?

Mert saját tapasztalataink szerint egy édesanya laptopja, vagy a családi asztali gép nagyjából akkor van bekapcsolva az első időkben, amikor egy kismamának kisestélyit van ideje ölteni, belőni a haját, sminkelni és kimaradni éjjel. Vagyis ritkán.

Ellenben a mobilja, tabletje mindig kéznél van. Viszont, ha valamilyen kérdésére választ szeretne, akkor azt mihamarabb szeretné, a mobilját előkapva, minél átláthatóbb felületről, mert nincs ideje szöszölni a keresgéléssel.

Így adott volt, hogy mobilra optimalizáljuk a tartalmat, könnyen fogyaszthatóan. A videós tartalmaknál is ugyanez volt a koncepció: ha egyszer letölti őket valaki, utána bárhol, bármikor, internet nélkül is le tudja őket játszani, és különösebb eszközigénye sincs, csupa hétköznapi tárgy elég hozzá.

Mit ad a Császárvonal a kismamáknak, anyáknak? Mi a célja ennek a projektnek?

Azt egyre többen leírják, hangoztatják, hogy a császáros szülések aránya riasztóan növekszik, és ennek nagyon sok oka van, onnantól kezdve, hogy nincs itthon érvényben nőgyógyászati protokoll, egészen odáig, hogy kényelmesebb, tervezhetőbb ez a beavatkozás egy hüvelyi szülésnél.

A WHO ajánlásától (10-15%-os császárarány lenne ideális) igen messze állunk a hazai 40%-os arányokkal.

Viszont míg a fenti számokkal, orvosetikai kérdésekkel, az élettani szüléssel kapcsolatos hiányos ismereteinket okova dobálózik (joggal) a császáros ellentábor, nem szabad elfelejteni, hogy ezek mögött a műtétek mögött édesanyák vannak, egyéni történetekkel, akik ebben a sok sebből vérző hazai szülészeti ellátórendszerben mégiscsak császárral szültek.

És ezek az édesanyák tapasztalatunk szerint nem nagyon kapnak hiteles, hiedelmektől mentes, kiegyensúlyozott információt és támogatást, mert erre a rendszerben szinte senkinek nincs se ereje, se ideje, de sokszor sajnos tudása sem. Igyekszünk hát testi-lelki támogatást nyújtani a körénk gyűlő érintetteknek, együtt keresni a megoldásokat, megfelelő szakembereket javasolni, szükség szerint.

Melyik az a terület, amelyben a legkevesebb az információ a köztudatban a császármetszéssel kapcsolatban?

Nem reprezentatív felmérésünk szerint az édesanyák 87%-a nem találkozik gyógytornásszal a műtét után (a kórházakban dolgozik ilyen szakember, de egyszerűen nem ér oda), pedig a korai mobilizáció, a kórházban elkezdett finom mozgások nagyban segíthetnek elkerülni a császárral járó, rettegett szövődményeket (trombózis, hasűri összenövések), és a klasszisokkal gyorsabb felépülést segítik elő.

Sok édesanya azt mondja, hogy ő hamar felállt műtét után, sétált gyermekéért – ez nagyon fontos, de a célzott mozgás, mi több, a légzőtornák gyakorlása már ekkor alapvető fontosságú lenne a fentiek okán.

Sokan mondják, hogy örülnek, ha túlélik a felállást a műtét után, nem fognak még mozogni is, pedig ha itt elkezdenék, jóval le tudna rövidülni a fájdalmas, kezdeti időszak, különösen, ha a megfelelő sebkímélő mozdulatoknak is birtokában vagyunk.

Később az információhiány van jelen a nagy hasi műtét utáni mozgással kapcsolatban is: hogy a hathetes kontrollon adott zöld út a nőgyógyásznál nem jelenti azt, hogy már futhatunk is egy váltót a következő Vivicittán, vagy mehetünk step aerobikozni.

A testet újra kell ugyanis hangolni a nagy bolygatás után, a heget pedig kezelni, masszírozni, hogy a letapadások oldódjanak, mert ez utóbbiak akár egészen furcsa tüneteket, panaszokat is tudnak okozni, akár évekkel, évtizedekkel a műtét után is.

Ami szintén nagyon sok hiedelemmel övezett téma, az a VBAC, vagyis a császár utáni hüvelyi szülés. Igyekszünk erről is mind többet beszélni, hogy az egyszer császár nem mindig császár, és hogy akár két császár után is van lehetőség itthon hüvelyi úton szülni.

Csak a friss császáros anyukáknak szólnak a tornák, hegmasszázs, a légzőtornák, vagy ezek évek múltán is hasznosak lehetnek?

Az applikációban található tornák közül a két hosszabb (20-25 perces), gyermekágy utáni tornánk alapozónak később is jól jön, főleg, ha a műtét óta/után az édesanya semmit nem sportolt, mozgott.

A hegmasszázs is elkezdhető később, de tény, hogy ha évekkel ezelőtt volt a műtét, és a heg panaszokat okoz, akkor az már sokkal inkább igényel személyes segítséget, manuális technikákban jártas gyógytornász személyében.

Lélegezni pedig sosem késő megtanulni, testünk elképesztő hálás lesz érte, ehhez is többféle segédletet nyújtunk a videótárban.

Kik a felhasználók, kik azok, akiknek ajánljátok?

Az applikációt kezdetben a császáros édesanyákra szabtuk, akik vagy előre tudják már, hogy műtéttel segítik világra babájukat, vagy sürgősségi beavatkozásuk volt.

A császáros szülésiterv-összeállító és a kórházipakk-összeállító modul is erről árulkodik.

Július óta azonban, amióta élesedett az app, egyre többen mondják, hogy ezt a természetes szülésre készülőknek is kötelezővé tennék, mert sosem szabad kizárni a császár lehetőségét egy terhességnél sem.

Utóbbiról ráadásul a szülésfelkészítőkön is jóval kevesebb szó esik. Az információ pedig hatalom: ha tudom, mi vár rám egy esetleges műtét esetén, sokkal inkább érzem, hogy kontroll van a kezemben, nem sodornak el az események, ha műtőbe tolnak hirtelen vajúdás közben.

Milyen a Császárvonal fogadtatása, milyen visszajelzéseket kaptok?

Nagyjából minden második hozzánk csatlakozó úgy kezdi, hogy „bárcsak előbb megcsináltátok/rátok találtam volna”. „A hegmasszázsról tőletek hallok először”. „Ha tudtam volna, hogy ezen múlt a szoptatás sikere császár után…” „Úgy szeretem a facebookos csoportotokat, mert olyan ez, mint egy családhoz tartozni.” „Bár almás telefonom van, de szereztem egy androidos tabletet, hogy el tudjam kezdeni már a kórházban a regeneráló mozgásokat veletek.”

Hosszan tudnám sorolni, szívet melengető, tényleg. Volt olyan háromszoros császáros édesanya, aki a férjével olvasta át az app szövegeit, és rám írt, hogy hihetetlen, hogy tudtunk neki újat mondani.

Nagyon örültek neki a gyógytornászok, védőnők: sok tagunk meséli, hogy ők hívták fel ránk figyelmét. A másik szál: a nyáron élesedett androidos verzióval ugyan lefedtük a hazai okostelefonos közönség többségét, de az iOS-verziót is azonnal elkezdték az édesanyák kérdezgetni, hogy mikor készül el. Nekiültünk hát annak is azután, hogy minden hibát, döccenőt kijavítottunk az androidosban, folyamatban van.

És persze kapunk támadást is: miért kérünk pénzt a másfél órányi videós csomagért, ezeket ingyen kellene adnunk. Nem szoktuk hosszan magyarázni, hogy a hiánypótló, kis könyvnyi, szakmai szövegekkel teli applikáció ingyenes, a facebookos, igen értékes csoporttagság szintén, viszont ennek ellenére ez a projekt jócskán igényelt anyagi ráfordítást, és mi egy alulról jövő, civil kezdeményezés vagyunk, nem áll mögöttünk senki.

Megvenni az egyébként két mozijegy áráért elérhető, profi videós segédletet nem kötelező, szíve joga eldönteni az édesanyáknak, hogy áldoznak-e magukra, testükre, regenerálódásukra ennyit, ami aztán hosszú távon is kifizetődik.

Viszont a videókra kapott visszajelzések azt igazolják, sikerült olyat kiadni a kezünkből, ami az egészségügyi ellátás hézagjait igen eredményesen tudja betömni.

Pótolni a kórházban az oda nem érő gyógytornászt, a sebkímélő mozdulatokat el nem magyarázó szülésznő helyett megmutatni képekben, hogy miképp lehet minél ügyesebben fordulni, felülni az ágyban friss hasi sebbel, illetve segíteni az édesanyáknak megerősödni, a szétnyílt hasizmot, gátizmot regenerálni egy-egy 20-25 perces tornasorral abban az élethelyzetben, amikor nem biztos, hogy ki tud ruccanni hosszú órákra edzőhöz, gyógytornászhoz.

Milyen egyéb támogatás van az applikáción túl? 

Van egy egyre népesebb facebook-csoportunk, ahova érintett már szült/várandós édesanyákat várunk, de szakértőket is, akik tudnak kapcsolódni hozzánk hiteles, naprakész tudással, vagy azért, mert tanulni szeretnének. A csoport női csoport, hogy az intim légkört megőrizzük.

A császármetszés megítélése elég ellentmondásos. Érezhető-e ez a hozzátok forduló kismamák, anyák esetében is?

Igen, mi pedig igyekszünk úgy kommunikálni és tájékoztatni, hogy szóljunk ahhoz az édesanyához is, aki kifejezetten így szeretett volna szülni (habár hivatalosan ilyen nem létezik, ugye), és semmilyen negatív gondolata sincs a műtét kapcsán, és meg szeretnénk szólítani azokat is, akik a futószalagszerű szülészeti ellátás áldozataként sodródtak a császár felé, és el szerették volna ezt kerülni.

Nehéz olykor megértetni, hogy nem vagyunk egyformák, mások a megküzdési stratégiáink, és ér depressziósnak, szomorúnak is lenni császár után, és ilyenkor nem elég a „de hát van egy egészséges babád” kezdetű toposz.

Az is nagyon sok felhördüléssel jár, ha a császár utáni hüvelyi szülést kommunikáljuk: egy műtét után ugyanis kisebb kockázata van egy hüvelyi szülésnek, mint egy ismételt császárnak.

Amikor mi erről beszélünk, nem mindenáron akarunk rábeszélni valakit, hogy próbálja meg hüvelyi úton a következőt, egyszerűen a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében osztjuk meg az információt.

Ha már az orvosok zöme nem beszél erről a lehetőségről, mit több, a kórházi protokollok sem teszik akár lehetővé, teljesen lemaradva így a nemzetközi ajánlásoktól, mi kötelességünknek érezzük ezt egy ilyen projektet felvállalva.

Felelősen dönteni a testünkről csak akkor tudunk, ha minden vetületét ismerjük egy jelenségnek, esetünkben a(z ismételt) császárnak. Ha valaki nem él a VBAC lehetőségével, attól nem rosszabb anya, ha viszont a téma nyomogatja benne a piros gombot, neki érdemes elgondolkodnia, hogy miért, és nem minket támadni, hogy mi „császárellenesek” vagyunk.

Ezen feszültség okán a legnehezebb mindig megtalálni azt a kényes határvonalat, hogy egy kérdezőnek, aki hozzánk fordul, mennyi információt érdemes átadni, hogy készen áll-e megismerni például az eddig akár nem hallott negatívumokat, ismeretlen lehetőségeket.

Mit tartasz eddig a Császárvonal , illetve a hozzá kapcsolódó támogató csoport legnagyobb sikerének?

Ahogy bővült a csoport, egyre csodásabb találkozások részese lehettem. Olyan csodás anyukákat ismertem meg, akár megrázó szüléstörténetekkel, hogy elmondani nem tudom.

És számos olyan szakértő állt mellénk – dúlák, szülésznők, orvosok, pszichológusok, gyógytornászok stb. – akik ugyanúgy szabadidejükben igyekszenek – ingyen és bérmentve – tenni azért csoportunkban, hogy minél kevesebb tévhit, kérdés maradjon a fejekben a császárral kapcsolatban.

De siker az is, ha valakitől azt hallom, hogy az applikáció szülési tervét töltögetve jött rá, hogy a választott kórházában nem fogja azt kapni az aranyórában, amit szeretne.

Vagy az is, ha valaki sikeres VBAC-ről számol be, holott előtte, a csoportba belépvén nem is hallott erről a lehetőségről, csak nálunk, szakértőinktől. Apró sikerek, de ezekből látjuk, hogy megéri.

Mik a terveitek a következő évre a Császárvonallal kapcsolatban?

Most szervezzük az első beszélgetőkörünket október 19-re, Budapesten, összefogásban a kimeNő nevű kezdeményezés ötletgazdájával, Kánya Kinga trénerrel, és ide érintett édesanyákat várunk, a császáros szülésélmény lesz fókuszban. Ez nem terápiás csoport, de jól esik biztonságos körben kimondani az érzéseket.

Ha lesz igény, akkor indítunk terápiás szülésfeldolgozó csoportot is, nem csak budapesti fókusszal, vidéken is. A szakma is nagyon érdeklődő és nyitott: a védőnőktől kezdve a kismamákkal foglalkozó edzőkig többen kerestek már minket, hogy tartsunk workshopokat, adjunk át tudásunkból, elsősorban persze Dóra, a gyógytornászunk, aki az elmúlt éveit tényleg a szülés utáni regeneráció témakörének szentelte.

Persze mi is emberből, mit több, édesanyából vagyunk, a mi napjaink sem 48 órásak, szóval minden szép lassan épül fel a Császárvonal-projektben.

De készül a weboldalunk a háttérben, ahol pedig folyamatosan frissülő cikkek, érdekességek színesítik majd a tudástárat.

A Császárvonal weboldalát itt találhatjátok. 

Az édeasanyákat támogató  Facebook csoportba itt jelentkezhettek.

Az applikáció a Google Play-en itt.

Az applikáció iOS-en is elérhető.

Szép napot!