
Almáspite korongok: hagyományos recept, modern megjelenés
Régimódi házi almáspite, új köntösben.
Ha az almáspitére gondolok, mindig gyerekkorom őszi vasárnapjai jutnak eszembe, amikor már alig vártuk, hogy az ebéd utolsó fogásaként előkerüljön a meleg, illatozó almás süti, melyet anyukám egy kis dióval is megbolondított.
Most pedig, hogy a kertben érik a körte, szilva és az alma is, nem kérdés, hogy a frissen szedett almákból almás süti is készül.
Most azonban nem a régi, megszokott megjelenésben, hanem korong formában, ami azért is jó, mert könnyebb így elvinni a suliba, munkahelyre tízórainak is.
A recept, és a korong ötlet Neubauer Judité: az ő receptjeiben még sosem csalódtam.
Hozzávalók:
40 dkg liszt
25 dkg vaj (margarin)
10 dkg cukor
1 ek. tejföl
2 tojássárgája a tésztába, +1 a tetejére
1 késhegynyi sütőpor
1 csipet só
töltelék:
0,5 kg alma, cukor, fahéj ízlés szerint
A lisztet a sütőporral, sóval összekeverjük, majd a vajat elmorzsoljuk a lisztes keverékkel, ehhez aztán jöhet a további hozzávaló. Addig gyúrjuk, míg sima tésztát nem kapunk.
A töltelék a megtisztított almát lereszeljük. Én nem szoktam ezt tovább főzni, cukrozni, csak így nyersen teszem a tésztába – kissé lecsepegtetve.
A tésztát lisztezett deszkán 3 mm vastagra nyújtjuk, majd 7 cm átmérőjű kiszúróval korongokat szaggatunk belőle.
A korongok közepére almát halmozunk, majd egy másik koronggal befedjük, szélét villával összedolgozzuk, majd a tetejét megszurkáljuk, tetejét tojássárgájával megkenjük.
Kb. 200 fokos, előmelegített sütőben aranysárgára sütjük. (Kb. 10-15 perc).
Tízóraira aztán nem maradt. 🙂
Szép napot!
A bejegyzés saját képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
2 hozzászólás
H
Megsütöttem,nagyon jó lett. Köszi szépen a receptet. 🙂
Rácz Anikó
Nagyon örülök, hogy ízlett. Köszi, a visszajelzést. Szép napot! 🙂