Angyal volt, vendég a Földön 4 napig
” Azt mondják, a halála pillanatában az ember 21 grammot veszít a testsúlyából. Néhány pénzérme, egy darabka csokoládé, egy kolibri súlya. A lélek súlya. ”
A halál, az elmúlás életünk része, és bár a mindennapjainkban igyekszünk nem gondolni rá, Halottak napján azért mindig megállunk kicsit, hogy emlékezzünk szeretteinkről, akik már nincsenek közöttünk. Azt gondolom, az elmúlás régen természetesebben benne volt az emberek életében, a mai korban nem akarunk, nem szeretnénk a halállal foglalkozni, óvjuk tőle gyermekeinket, nehogy megtudják, hogy az élet véges. De a gyerekek mégis megtudják. És kérdéseik vannak. Ezért mi úgy emlékezünk meg azokról, akik elmentek tőlünk, hogy koszorút készítünk, és közben beszélgetünk az elmúlásról, és halott szeretteinkről.
A koszorúhoz előzőleg a gyerekekkel tobozokat, makkokat, gesztenyét, csipkebogyót, hóbogyót, mindenféle termést gyűjtünk, a kertből pedig tuja-, buxuságakat, virágot szedünk. Szükség van még tűzőhabra, ragasztópisztolyra és mécsesre.
A tűzőhabot kis tálkába (pl. virágalátét) tesszük közepére ragasztjuk a mécsest és köré leveles ágakat tűzünk, hogy közel kör formát kapjunk. Igyekezzünk minél jobban elfedni az alapot.
Ezután a terméseket ragasztópisztollyal rögzítsük a növényekhez: apró makkot, tobozt, csipkét, ha friss virágokat akarunk rátenni, azt közvetlenül azelőtt tegyük rá, mielőtt a kis koszorút kivinnénk a temetőbe. Használhatunk szárított virágot is, így tartós lesz a koszorúnk.
A tűzkőhab helyett használhatunk tobozokból készült alapot is:hét-nyolc hosszúkás tobozt oldaluknál ragasztópisztollyal összeragasztunk, erre mehet tujaág, termések, mécses, esetleg fekete vagy fehér szalaggal díszítjuk.
A koszorú készítéssel ráhangolódunk lelkileg az ünnepre és a megemlékezés is személyesebb.
A gyerekek által készített kis virágdíszek:
Mary Elizabeth Frye:
Ne jöjj el sírva síromig
Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog…
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog…
Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.
You May Also Like
3 fantasztikus kísérlet tojásokkal
5+1 egyszerű ötlet, mire használd a levendulát
