család,  kirándulás

Bebarangoltuk a felújított füzérradványi Károlyi-kastélyt

Zempléni zen és egy fiktív gyilkosság a kastélyban.

Füzérradványba először akkor látogattunk el, amikor a kastély éppen felújítás alatt volt, de a kastély kertje, – ami akkor is látogatható volt – is több órás élményt jelentett, a fákért, természetért, tökéletes nyugalomért rajongó vándorok mindegyikének kötelező.

Nem volt kérdés, hogy ide érdemes visszatérni a kastélyfelújítás után is. Így nem sokkal a nyitás után körbejártuk a gyönyörűen felújított kastélyt is, ahol egy interaktív kiállítás és nyomozós játék is várt ránk.

Egy kis kastélytörténet

Rodowan: 1262-ben, az első írásos megemlítésekor még így hívták a mai Füzérradványt. Radvány a török megszállást követően néptelenedett el. A település a Károlyi dinasztia nélkül talán nem is létezne: ők voltak azok a kihalt faluba római katolikus és református magyar családokat telepítettek be.

A település 1686-ban században került a nemesi család keze alá, és a falu történetének ettől kezdve 250 éven át a meghatározó szereplőivé váltak.

Az első kúriát, a mai kastély ősét feltehetően 1585-ben Réthey Péter építtette. Tulajdonosváltások után 1686-ban I. Lipót adományozta a várat és uradalmát Károly László bárónak és ekkor kezdték meg a radványi kastély átépítését és kibővítését is.


Károlyi Ede volt az első a családból, aki a kastélyban is lakott, az ő nevéhez fűződik a nyolcszögletű torony építése is. Emiatt kis feszültség is keletkezett a család építésze, Ybl Miklós, és a gróf között. De a torony miatt a családtagok is gyakran viccelődtek Edével, a tornyot családi berkekben “piszkavasnak” nevezték. A gróf azonban kitartott az elképzelése mellett, és büszke volt a magas toronyra, amelynek tetején Károlyi-címeres zászló lobogott.

Fia, Károlyi László és felesége, Apponyi Franciska grófnő 1898 és 1913 között komplett reneszánsz kandallókat, ajtókereteket, faragványokat vásárolt elsősorban Firenzében és Párizsban, amelyek beépítésre kerültek a füzérradványi kastélyba. Ekkor került a nagyszalonba a két csavart vörösmárvány oszlopot is.

Kastélyszálló

Az ő fiuk, Károlyi István alakíttatta luxusszállodává a kastélyt, ahol összesen 115 főt tudtak elszállásolni, a parkban kialakított pavilonokkal együtt. 

István gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére. Az új funkció teljes műszaki és építészeti átalakítást igényelt. Több termet kisebb szobává alakítottak át.

A Fo kutyák története érdekes, ezt az 50-es években -ekkor szanatórium volt itt- találták meg gyerekek, akik bemásztak valami üregbe, és ott volt több ilyen kincs.

A kisebb tó úszómedenceként szolgált, volt golf-, tenisz és sípálya is. A kastélyszálló népszerű, minden évszakban kihasznált, európai hírű szálloda lett.

Az 1949-es államosítást követően a Füzérradványi Kastélyban kórházat rendeztek be, majd később szanatóriumként működött.

A falakat karvalyminta díszíti, ez a család totemállata, eredetileg is ilyen volt a festés, van ebből egy eredeti minta is a falon.

A kastély felújítását a 90-es évek közepén kezdték meg, egy ideig néhány terem látogatható volt, majd teljes bezárás után tavaly októberben nyitott a múzeumként funkcionáló szárny.

A kastély parkja

A parkban akár órákat is eltölthetünk a park tölgyei, gyertyánjai, tulipánfái és platánjai között sétálva. A kastély körüli területet a 18. század közepén ültették be. Ekkor ültették a patak partján álló, mára már gigantikus méretű két platánt is, melyek az ország legnagyobb platánjai közé tartoznak.

A leghíresebb az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. A parkban 2 tó, és patak is van, melyet hidak kereszteznek, a legjelentősebb “téglahidat” Ybl Miklós tervezte.

A kiállítás

Ez az a kiállítás, ami a gyerekeknek is tetszik, tele interaktív megoldásokkal: van 3D-s vetítés, kukucskákon keresztül meg lehet nézni az eredeti berendezést, fel lehet venni a telefont, amibe bele is szólnak, van, ami meg lehet fogni, kipróbálni.

A tárlat a kastélyszálló időszakra koncentrál, erre van felépítve egy nyomozós játék is, melyben 15 karakter – ismert színészek megfomálásában – segítségével lehet felgöngyölíteni egy fiktív gyilkosság történetét.

Annyi az információ, látnivaló, hogy egyszerre be sem tudjuk fogadni.

Nagyon izgalmas volt látni azt az asztalt, ahol  Károlyi Sándor 1711-ben aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró Szatmári békét.  

A történet pikantériája, hogy II. Rákóczi Ferenc engedélyt adott időhúzásképpen Károlyi Sándornak a Habsburgokkal való tárgyalásokra, hiszen ő ekkor Lengyelországban tárgyalt az orosz I. Péter cárral, akitől támogatást és stabil szövetséget remélt.

A Károlyi-féle tárgyalások olyannyira „jól” sikerültek, hogy Rákóczi fejedelem beleegyezése ellenére, a majtényi síkon a kurucok letették a fegyvert és Szatmárnémetiben – a füzéri Károlyi-kastélyban látható asztalon – alá is írták a Rákóczi-féle szabadságharc lezárását jelentő szatmári békeszerződést.

Gyakorlati információk

A GPS-be a Füzérradványi kastély parkolót célszerű célpontként beírni, így a csodás fenyves allén keresztül érhetünk a kastélyhoz. A kastélyban a ruhatár kötelező: különböző méretű öltözőszekrények vannak, de túl nagy hátizsák, holmi csak néhány szekrénybe fér be, ha sokan vannak, nem biztos, hogy jut ilyen szekrény.

A nyitvatartásról, jegyárakról a füzérradványi kastély weboldalán lehet tájékozódni.

A park látogatása ingyenes.


Szép napot!

A bejegyzés  saját (C) képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.