Ilyen volt, ilyen lett: kukkantsunk be egy saját kezűleg megújított veszprémi otthonba
A természetvédelmi mérnök tulajdonos a fenntartható lakberendezés híve.
Stílusos, egyedi és költséghatékony: ezzel jellemezhetném Darvasné Csernus Boriék otthonának felújítását, melyet férjével együtt maguk végeztek el. Bár még nem fejezték be a felújítást, az előtte-utána képek magukért beszélnek.
Boriék először a veszprémi várra néző kilátásba és a tágas helyiségekbe szerettek bele. A 60-as években épült, egyszintes házat még az előző tulajdonosok bővítették egy emelettel, és ekkor újították fel a burkolatokat is.
Bár ezek nem mindegyike tükrözi Boriék ízlését, mivel viszonylag újak, és jó állapotúak voltak, úgy döntöttek, hogy a falak, csempék, és a bútorok festésével, a berendezéssel játszanak, és így alakítják át a házat olyan otthonná, amiben jól érzik magukat.
„A berendezésnél a legfőbb szempont az volt, hogy minél világosabb, tágasabb tereket alakítsunk ki. Tudatosan figyelünk rá, hogy ne legyen túl sok porfogó a házban, illetve zsúfoltság.”- meséli Bori.
„A kezdeti állapothoz képest az összes helyiséget átalakítottuk. A szobák festését a férjem végezte egy nagyon kedves barátunkkal együtt.
Mikor beköltöztünk minden fal színes volt, sárga, mályva, barack és rózsaszín színárban úszott a ház.
Első dolgunk az volt, hogy az összes belső falat fehérre festettük: egyrészt a tágasság, javíthatóság miatt, másrészt, mivel szenvedélyem a lakberendezés, így elég sűrűn változtatok a tárgyakon és egy színes fal nem tudná megadni azt a szabadságot.”
A házban több, saját kezűleg megvalósított ötlet van: Bori dédapjának hokedlijéből átalakított éjjeli szekrény,
retro TV állványból könyves szekrény, ládából kis ülőpad, festőlétrából dekorációs polc,
fonott kosárból lámpabúra, régi bőröndből éjjeli szekrény,
zsalugáterből fényképtartó, íróasztallá alakított Csepel varrógépasztal, gyertyatartó lámpásból előszoba mennyezeti lámpa,
konyhabútor-, ajtófélfa-, csempefestés.
Bori kislánya mellett kezdte el a bútorfelújítást, így általában csak a kislány alvásidejében, napi 1-2 órában, és éjszakákba nyúlóan tudott ezzel foglalkozni.
„Bár természetesen sokszor ütköztem nehézségekbe és sokszor volt fárasztó is egy adott folyamat, de mégis mai napig nagyon szükségem van erre a fajta kreatív kikapcsolódásra. Ilyenkor nem számít az idő, a fáradság, az embert viszi előre a lelkesedés.” – vallja Bori.
„Számomra mindig is nagyon sokat jelentettek azok a tárgyak, amelyeknek története van, árasztanak magukból egyfajta ódon, régi hangulatot, a különböző repedésekben, hibákban magukon viselik a múlt nyomát, megpróbáltatásait.
Többek között ezért is volt fontos, hogy saját kezűleg újítsak fel, illetve alakítsak át bútorokat, arról nem is beszélve, hogy a környezettudatossági vonzata sem utolsó, hogy nem kerül egy újabb darab a szemétdombra.
Magánemberként is fontos a hulladék csökkentése, de természetvédelmi mérnök végzettségemből fakadóan még inkább próbálok figyelni erre.”
Felismeritek a klasszikus natúr fatálat?
Tágas, világos gyerekszoba
A legfontosabb szempont az volt, hogy ne legyen túlzsúfolt ez a szoba. Az egész házban itt található az egyetlen színes fal, de itt is csak a szoba egyik falát festették be, ezzel kiemelve, és a fókuszpontot idehelyezve.
„Mivel a kislányunk személyisége nem az a habos-babos rózsaszín királylányos, hanem inkább vakmerő, felfedező, így eszünkben sem jutott a megszokott lányos színeket használni.” – magyarázta Bori a színválasztást.
Boriék tudatosan kerülték a berendezésben a gyerekes, figurás dolgokat, próbáltak egy időtlen, sokáig élvezhető teret kialakítani, hiszen a játékok, textilek úgyis rögtön elárulják, hogy gyermek lakja a szobát.
A berendezés kiemelt színe a türkizkék, illetve türkizzöld, több helyen is visszaköszön.
A bútorok között egyaránt megtalálhatóak a tömeggyártott darabok, illetve egy nagyon régi ruhásszekrény, a dédi 60 éves hokedlije, és egy retro tv állvány. Színben összehangolták őket, így jól megfér egymás mellett a régi és az új is.
Hálószoba: sok-sok természetes anyag
A hálószoba hangulatát a sötét fabútorok, a fehér és a kék színek határozzák meg.
Az eredeti állapothoz képest jóval szellősebb, kibontották a beépített szekrényt, helyette több kisebbet használnak. Az ágyat áthelyezték a szemközti falra, így az került a fókuszpontba.
Itt is vegyesen találhatóak az újabb és régebbi darabok.
A sarokban szintén egy régi családi bútordarab, Bori nagymamájának fotelje található, mellette egy régi bőröndből kialakított éjjeliszekrény.
A retro kisszekrényre egy balatoni garázsvásáron talált rá Bori, fillérekért sikerült megvásárolnia, majd stencilezéssel, festéssel újította fel.
Bori kedvence a vitrines szekrény:
„Egy egyszerű, láb nélküli, ütött-kopott fenyőbútor volt, amit csiszolás és javítás után több rétegben paliszander árnyalatú lazúrral kentem le, mert imádom azt a fajta rusztikusságot, régies, ódon hangulatot, amit ez a szín kölcsönöz a bútoroknak.
A hajtűlábakat apósom készítette, a bőrfogantyút pedig nagypapám nagyon régi övéből alakítottam ki.”
A dolgozó/vendégszoba fő motívuma a levélminta
Arányaiban az összhatása talán modernebb, de azért itt is található egy házbontásból megmentett zsalugáter, egy régi erdélyi fenyőasztal és Bori apósától kapott hokedli is felújításra került.
Nyitott helyiségek
Az emeleti szobák közötti közlekedőt, a lépcsőházat, illetve az étkezőt a natúr fenyő, a fekete és fehér színek teszik egységessé.
Bori nagy kedvence, a falon lévő hatalmas ablak, amihez személyesen is kötődik, hiszen egykori iskolája felújítása során tett rá szert.
„A másik szívem csücske az az átalakított „ikea hack” étkezőasztal, aminek a festésével megspóroltam a terítők mosását, illetve a különböző színű és stílusú székek, amik igazán bohókássá, frissé teszik az összhatást.”
Csapatmunka az előszobában
Az előszoba gyöngyszeme a mennyezeti lámpa, ami eredetileg egy bolhapiaci, zöldszínű gyertyatartó lámpás volt. A lámpás felújítását Bori végezte, a foglalat készítését apósa, a felszerelését pedig a férje.
Nappali: a játék, a pihenés, az olvasás, a társasági élet színtere is egyben
„A nappali kezdeti állapothoz képest hatalmas változáson ment keresztül. Megszabadultunk az egybefüggő, mindent uraló szekrénysortól, kisebb, nyitottabb tárolásra váltottunk, kifestettük fehérre a falakat, így egy jóval világosabb és tágasabb teret nyertünk.” – mesélte Bori.
„Mivel a kislányunk még leginkább velünk szeret lenni egy helyiségben, így a TV alatt, egy eredetileg konyhai bútornak árult Ikeás tálaló rejti stílusosan az összes játékot, amit csak a többi bútorhoz illően kellett lazúrral kezelni.”
Bori saját átalakítása a rusztikus dohányzóasztal is, ami eredetileg egy ütött-kopott étkezőasztal volt, illetve a régi Csepel varrógépasztal, ami most íróasztalként funkcionál.
A dekorációban vegyesen találhatóak a modern és régi darabok: a régi, norvég, ón, sétáló gyertyatartó, és az új, arany, lófej váza jól megférnek együtt.
Az idei évben tervezik a kandalló, illetve a gerendás mennyezet kialakítását, amik reményeik szerint az egész helyiség hangulatát megkoronázzák majd.
Gyönyörűen átalakult kamra
A lambériát lemosta, súrolta Bori, majd fehér festéket kapott. A régi polc nem volt felújítható, így új került helyette. A képkeretet és a kaspót is lefestette Bori, hogy illeszkedjen a helyiségbe.
A konyha felújítása még nem fejeződött be, Bori a konyhabútort festette át eddig.
„Bár sok mindent alakítottunk már a házon, még rengeteg teendő vár ránk a jövőben: a fürdőszoba és konyha felújítása.
Lassan 3 éve már, hogy itt lakunk a férjemmel és a most már 3 és fél éves kislányunkkal. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ebben a csendes, természetközeli házban élhetünk, amit nagyon szeretünk.”
A konyhabútor felújításáról itt olvashatsz:
Fotók: Darvasné Csernus Bori
Szép napot!
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡