
Így varrj magadnak újrahasználható zsákot!
Ezt használhatod a műanyag zacskó helyett.
Nemrégiben elkapott a vágy, hogy kutassak egy kicsit az őseim után, hogy rátaláljak a mélyre nyúló gyökereimre is.
Mindig is érdekelt a történelem, de nemcsak a nevezetes események, hanem a régi mindennapok is, az, hogy hogyan éltek elődeink, miben laktak, mit ettek, hogy szerettek és hogy hogyan látták a világot.
Az is foglalkoztatott, kik lehettek az őseim: már csak azért is, mert a nagyszüleim egy részét nem ismerhettem. Egyébként nagyon érdekes, mennyire el lehet veszíteni az adatokat, ha nagyon korán meghal valamelyik elődünk, a tényszerű dolgokból csak a neve marad meg az emlékezetben.
Szóval kerestem, kutattam, és hihetetlen módon az apai férfi ágon egészen az 1672-es évig sikerült eljutnom. Bizsergetően izgalmas utazás volt ez, 346 évet vissza a múltba.
Aztán azon is elgondolkoztam, hogy mennyi idő lehet még előttünk, lesz-e majd valaki, aki ennyi időtávlatot visszalépve minket talál majd a keresés végén.
Ami nemrég még csak kitalált sztorinak tűnt (világvégekkel, megvadult időjárással, megbolondult természettel) a mozivásznon a filmekben, azt lassan a saját bőrünkön tapasztaljuk.
Az hogy van klímaváltozás, már szerintem senkinek sem kérdés, megállítani ugyan nem lehet, de a hatását csökkenteni mindenképpen. Ez viszont egy nagyon komplex és összetett folyamat, nagyon sokféle érdekkel és mozgatórugóval, nagy összecsapásokkal a háttérben.
Nem hiszek a szélsőséges nézetekben, vegyészként – konkrét ipari és hulladékgazdálkodási tapasztalatokkal – az egyensúlyban hiszek. Nem gondolom, hogy vissza kellene mennünk az őskorba, hogy valami teljesen nomád életformát alakítsunk ki.
Nem is akarom senkinek megmondani a tutit – mert ráadásul olyan nincs is, hiszen helyzete válogatja, mi a legjobb megoldás – akár a környezettudatosság szempontjából is.
Egy biztos, egy személy is fontos, minden, amit megteszel a környezetért, az számít.
Mi már évek óta igyekszünk figyelni a környezetre, a bevásárláshoz mindig viszünk magunkkal textilszatyrokat, és nem veszünk nylon táskát, ami egyébként az én gyerekkoromban még igencsak menő volt: a telibenyomott, színes reklámszatyrok a cserekereskedelemben fizetőeszközként is funkcionáltak.
Nem véletlen, hogy úgy tartják, hogy szinte minden magyar háztartásban van egy fiók, amiben van egy, műanyag szatyrokkal teli műanyag szatyor – majd jó lesz legközelebb alapon.
Szóval a műanyag szatyrokat már jó ideje nem használjuk, de törekszünk arra is, hogy a nylonzacskóktól teljesen megszabaduljunk. Ebben segítenek a nemrégiben készített többször használatos szütyők, zsákocskák is.
Zsák varrása lépésről lépésre
Többen kértétek, írjam le az elkészítés módját, ezért megmutatom, hogyan készült. A leíráshoz egy vászon anyagot használtam, mert ezen jobban látszanak a lépések, illetve az anyag eleje/fonákja.
Ennél az anyagnál elég lett volna egy cikcakköltés a beszegéshez, de a függönyanyagom bomlott, és a cikcakk nagyon összerántotta, ezért beszegtem. Nem vagyok varrónő, csak (alap) hobbivarró, így nézzétek el, ha nem használok mindenhol szakszavakat.
- A használd, amid van, és a hasznosítsd/használd újra elveket alkalmazva azt gondolom, hogy az otthoni maradék, vagy régi anyagokból érdemes megvarrni a zsákokat (függöny anyaga, tüll, régi póló, len-, vagy pamutvászon). Ha esetleg nincs ilyen otthon, érdemes körbekérdezni az ismerősöket is.
- Én maradék függöny anyagból varrtam, de jó a tüll is, ha átlátszó és könnyű anyagból szeretnél zsákot.
- A szütyő megkötője pólófonalból van: régi pólót felcsíkoztam, majd a csíkokat meghúzva, az anyag bepöndörödik, ez zsinórnak tökéletes.
- A méretet és a darabszámot a saját igényeidhez célszerű kiszabnod, jó, ha van kisebb és nagyobb zsákod is.
- Kérdés volt tőletek a zsák súlya: ezek erős, de könnyű anyagok, 10-19 g volt a súlyuk.
- A másik kérdés, hogy ragad-e rá a címke: kipróbáltam, ragadt, de az eltávolítása sem volt bonyolult.
Szép napot!
A bejegyzés SAJÁT képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
3 hozzászólás
Anita Rieger
Üdvözlöm! Azt szeretném megtudakoltuk, hogy miképpen reagálnak a boltokban ezekhez a kis szütyőkhöz? Rettenetesen utálom a nylon zacskókat, nem győzöm lebeszélni róla az eladókat. Régóta foglalkoztat, hogy mi lenne ha odaállítanék mondjuk a felvágottak pulthoz a kis dobozommal, és megkérném az eladót ebbe rakja amit kérek. Attól tartok elhajtanának, pedig ez csak egy pici árcetlit hagyna maga után, nem egy halom nylonos festékes műpapírt.
anapfenyillata
Kedve Anita! Köszönöm a hozzászólást. Ezek zöldséges zsákok, azokhoz készültek és használjuk is őket. Eddig nem volt gond velük, alapvetően a Lidl-ben vásárolunk, illetve néha a Sparban. A húsos téma ennél már érzékenyebb, mi ezen a területen még nem próbálkoztunk. Szép napot: Anikó
anapfenyillata
A Nők lapja Cafe és Cafeblog szerkesztőinek döntése alapján ez a cikk lett a NAP blogja. Az nlcafe főoldaláról is olvasható. Nagyon megtisztelő, köszönöm szépen. <3