
A magyar világvége, 10 forintos szedd magad szilvával
Egy különleges kirándulás, szilvaszedéssel kombinálva.
„A világvégén, Szabolcsban van. „- szólt az egyik komment.
„Szatmárban – javítja ki a tulajdonos. „A jó szilva itt terem a Tisza közelében.”
Olvasom a kommenteket az alatt a Facebook bejegyzés alatt, melyet Szarka Zoltán tett fel, és melyben lepotica szilvát hirdet szedd magad akcióban. 10 Ft/kg áron.
El van írva – kommentelik sorban, ő pedig nem győzi bizonygatni, hogy nem, az ár tényleg ennyi.
Mikor belefutottam a posztba, éppen egy kis kiruccanást terveztünk, valami sétálós – kirándulós nézelődést, hogy kimozdítsuk a gyerekeket a nyári szüneti punnyadásból.
Gyorsan megkerestem a térképen, hol van Kisar, és mit lehet róla tudni, mert – bevallom, – sosem hallottam róla korábban. A község honlapja meglepően profi: tanösvény, Tisza, szabadstrand, Petőfi fa, na és a szedd magad szilva.
Nem az a tipikus kirándulóhely, amit mindenki ismer, de kíváncsivá tett bennünket.
Útközben többször átmentünk a Tiszán, a kanyargó Szamoson, Krasznán, néztük a bóbiskoló napraforgó mezőket, szénabálákat. Hol aranylottak, néhol – az éppen lógó esőfelhőnek köszönhetően – szürkébe burkolóztak. A felhők sárkánnyá, medvévé – már itt is az van?, angyallá változva lebegtek az ég kékjében.
Elsőnek a szilvásba érkeztünk, a Vén Diós Üdülőházban Zoltán fogadott minket.
Persze nem állom meg, és megkérdezem, miért adja ennyiért a szilvát, mire ő sorolja: tavaly lefagyott az összes termés, idén szép a termés, de 40 Ft-ért veszik le kilóját, ebből 20-30 Ft a szedők díja, így inkább meghirdette, szedjék le ilyen jelképes összegért azok, akik szívesen fogyasztanák, főznék be, aszalnák azt.
Megmutatja a portát is, az óriási diófák hűsében megszáll minket a nyugalom. Még a nagyapja ültette őket az 1900-as évek elején.
Kérdezem a Dzsungelgyümölcsösről, mert az is van itt, Kisar határában, a Tisza árterében. Természetvédelmi terület, amolyan vadregényes kirándulóhely, tele gyümölcsfákkal, melyek ősi fajok utódai, és a kártevők nemigen ártanak nekik.
Állítólag a még a honfoglalás idején ültették őket, de van olyan elmélet is, mely szerint a gyümölcsök magjait a víz, vagy madár hordta ide. Idővel a lehulló magokból, gyökérsarjakból egész gyümölcserdő jött létre.
Zoltán szerint most nem biztos, hogy meg tudjuk közelíteni, mert a gátat tisztítják éppen munkagépekkel.
Szó szót követ, mi pedig átmegyünk a szilvásba, ahol a lepotica szilva vár bennünket. Közel van a gyümölcsös, de míg odaérünk csodát látunk, a vidék csodáját: a réten szökellő őzeket, az úton átnyargaló nyuszit – ami óriási volt! – és az aranyló határt.
A lepotica szilva egy szerb szilvafajta, neve gyönyörűséget jelent. Čačak városában nemesítettek ki, és a hozzáértők szerint varázslatos jegyű, kék, hamvas szilva.
Mi csak annyit mondhatunk róla, hogy nagyon finom. Csak egy negyed kosárnyit szedünk, hiszen csak megkóstolni akartuk a szilvát a szilva hazájában.
Aztán mentünk is tovább, hogy körbenézzünk a szépen rendezett faluban. A Látogatóközpont épülete gyönyörű, interaktív kiállítás is van benne, – állatok hangfelismerése és hasonlók. De – kis magyar valóság – csak hétköznap, és akkor is munkaidőben.
A Tisza és a Tisza partja gyönyörű, nem hiába ihlette meg Petőfit is. Kis séta után már kocsival haladunk tovább Nagyar határa felé, mert itt áll a Petőfi fa, ahol a hagyomány szerint Petőfi megírta a Tisza című versét.
A Szatmári Tiszaháton 200 évvel ezelőtt még az ősi, érintetlen természet – sűrű erdő, rét, láp – vette körül az egyutcás falvakat.
Abból az erdőből, melyben Petőfi sétálgatott csak ez az egy tölgyfa maradt meg, élete delén 20 méter magas volt, 6,5 méter törzskerülettel. Ma már csak egy csonk látszik belőle: 1995-ben egy villám belecsapott a már betegeskedő fába. Viszont magjából új fát neveltek, és ezt a Petőfi fa mellé ültették.
Persze nem hagyhattam ki, hogy ennél a fánál fel ne olvassam a gyerekeknek Petőfi versét.
Ezen a vidéken járva megértjük mi is, „mire gondolt a költő”.
Szép napot!
A bejegyzés saját képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.