Karácsonyi diós keksz

Nélküle elképzelhetetlen a karácsony! Igazi retro ízélmény! Aranyló, ropogós, isteni finom. És jóval karácsony előtt elkészíthető!

Ilyen linzert gyakran ettem gyerekkoromban családi ünnepségeink alkalmával, mikor  számtalan unokatestvéremmel együtt el-elcsentünk az asztalon sorakozó sütik közül egyet. Nem tudom, melyik nagynéni, nagybácsi, vagy felmenő rokon süthette, nem is igazán érdekelt, a sokféle finom süti olyan természetesen hozzátartozott az életünkhöz, mint a hétfői tévés adásszünet, a Lolka és Bolka, a gumizás, vagy a nagy családi összejövetelek.

Aztán valahogy feledésbe merült  a Lolka és Bolka, a gumizás, és ez az íz is, melyre Neubauer Juditnál akadtam ismét rá. Mikor megsütöttem, újra az a 7-8 éves kislány voltam, mint egykoron, újra az úttesten sétálva mentünk a családi vendégségbe – hiszen autó csak elvétve járt még -,  újra együtt játszottunk az udvaron a moncsicsivel és újra csentük a sütiket az uncsitesókkal, mint régen.

Hozzávalók:

30 dkg liszt

fél tk. sütőpor

25 dkg vaj

10 dkg porcukor

1 tojás sárgája

1 cs. vaníliáscukor

1 citrom reszelt héja

kb. 5 dkg darált dió, 1 tojásfehérje, kristálycukor

A lisztet összekeverjük a sütőporral.

A vajat lereszeljük nagy lyukú reszelőn, és összemorzsoljuk a liszttel.

Hozzáadjuk a porcukrot, tojássárgáját, vaníliáscukrot, és a citromhéjat.

Az összegyúrt tésztát fél órára a hűtőbe tesszük.

Pihentetés után kinyújtjuk, kiszaggatjuk a tésztát, majd tojásfehérjével megkenjük a tetejét és ezt cukros dióba forgatjuk.

180 fokon aranybarnára sütjük.

Egy szép csatos üvegben ajándéknak is kiváló.