Adventi vásár: Dúdoló (mirliton) házilag

Idén első alkalommal rendeznek a suliban adventi vásárt, amire lehet kézműves termékeket is készíteni, hangzott el a legutóbbi szülői értekezleten. Rögtön beindult a fantáziám, mi az, amit lehetne készíteni, főleg azért, mert időben el kell kezdeni a „nagyüzemi” gyártást ahhoz, hogy eladható mennyiségű portékánk legyen. Ki is találtam, hogy készítek levendulás szíveket és tejesdoboz pénztárcákat, finom kekszet. Aztán, hogy ezt kigondoltam, elégedetten nyugtáztam, hogy ötletelés kipipálva és nem is foglalkoztatott tovább a téma. Egészen addig, mígnem a kertünkkel szemben lévő kukoricát le nem törték…

A gyerekek persze rögtön bele akartak szaladni, így közelebb mentem és megláttam a megszáradt kukoricaszárat:

De hiszen ebből dúdolót lehet készíteni! Tudod, mi az? Hivatalos neve mirliton, de mi dúdolónak ismerjük, de hívják züzülőnek is. Népi hangszer, bár nem is igazán hangszer, mert nincs saját hangja, az általad beledúdolt dallam hangját erősíti fel, illetve alakítja át, amolyan rezonálós, zengős módon.

A dúdoló készülhet nádból, de szokták bürökből is, mi kipróbáltuk a kukoricaszárból és ezzel is sikerült. Olyan szárból jó, ami kellően tart száraz állapotban, és üreges.

Készítése a következő módon történik:

Az ép vastagabb szárból vágj le kb. 15 cm hosszú részt.

Ennek a közepéből fúrószárral lehet óvatosan kiszedni a középső rész, vigyázva, hogy a szár meg ne roppanjon. Kis vésővel tisztázhatod a közepét.

A csövecske egyik végétől kb. 3 cm-re egy 1*1,5 cm-es négyzet alakú lyukat kell kivágni kis fűrész és szike segítségével.

Ilyen lesz:

A cső lyukhoz közelebb eső végét dörzspapírral simára és egyenesre kell dolgozni, majd a peremet beragasztózva egy 9*10cm-es zsírpapír (vagy sütőpapír) darabot kell kisimítva, kifeszítve ráragasztani, majd a papírt a csőre simítva spárgával ráerősíteni.