család,  gyerek

Bogácsi bakancslista: 10 élmény, amit ne hagyj ki, ha itt jársz

Bár nincs túl messzire tőlünk, Bogácsra először a véletlen szerencse vitt el bennünket: egy iskolai szülők-nevelők bálon nyertük meg a tombola fődíját, egy bogácsi családi hétvégét.

Nem is gondoltuk akkor, hogy ez a nyeremény milyen meghatározó lesz, és hogy mennyire beleszeretünk ebbe a kis bükkaljai településbe, ahol a híres gyógyfürdőn túl is akad látnivaló bőven, amit az itt élő emberek tesznek még különlegesebbé.

Bogácson van minden: gyógyvíz, hegy, tó, bor, történelem, és igazi csillagtúra-központ is, rengeteg érdekességet találunk a környéken is. Következzen a bogácsi bakancslista: egyfajta ajánló, mit érdemes megnézni, kipróbálni a településen!

Sétálni a Cserépi úti pincesoron

Egy – Hajdu Imre, Bogácson élő író, újságíró, borász által is feldolgozott – anekdota szerint, aki kishordónyi bogácsi rizlinggel érkezik Szent Péter elé a menyország kapujába, azonnal bebocsátást nyer, merthogy a bogácsi bor Szent Péter kedvence. Külön városrészük van már a bogácsiaknak emiatt a menyországban.

 „A bogácsi bor az észt éleszti, de akinek nincs, azt is felderíti.”  -tartják a helyiek.

A bogácsi bor hasonlatos az egri borvidék területén termeltekéhez, de általában magasabb savtartalmúak. Bogács zászlósbora az olaszrizling, e fajta magában őrzi „Kelet bölcsességét, Ázsia nyugalmát és a Nyugat műveltségét”.

A szőlőtermelés, a borászat hagyományait 3 ősi pincesor őrzi a faluban, mely a török időkben elpusztult és a 18. században népesült be újra.

A pincéket riolittufába vájták, a legismertebb a Cserépi úti pincesor, ahol a borkóstolás mellett zenés rendezvényeket is tartanak. A különleges hangulatú bogácsi pincesoron érdemes egyet sétálni.

Tudtad? : A történelmi Magyarországon 3 Bogács nevű település is volt.

Egy jó bort kortyolva beszélgetni és történeteket hallgatni Csáter apó pincéjében

Írhatnék a díjnyertes és finom borokról is elsőként, hiszen Csáter apó pincéjében számos díjat elnyert borokat kóstolhatunk, az ifjú borosgazda, Hajdu Ádám jóvoltából, de ez a hely több egy borospincénél. Mesék, legendák, történetek, beszélgetések helyszíne. Beszélgetéseké, amiket lassan elfelejtünk a nagy rohanásban.

A borospincében ugyanis Hajdu Imre író fogad minket, aki a fiának segít be a pincében, ahogyan ő fogalmaz, mint „segéd, kocsmáros és mesemondó”.

Tőle tudtuk meg a pince történetét is: Csáter apó az író dédapja volt, akinek a pinceépítés gondolata akkor pattant ki a fejéből, amikor 1890-ben felfedezett a hegyen egy korábbi káposztásvermet. Megvette a területet az elöljáróságtól, akinek csak az a kikötése volt, hogy a pince eleje, teteje megmaradjon legelőnek, a föld alatt akármeddig mehettek.

Több évig tartott a munka, csákánnyal vágták ki a pincét, és mivel Hegyi József, azaz Csáter apó, – akit termete miatt nevezek így, mert hát Hegyi vezetéknevű sok volt a faluban – jó gazda volt, több bogácsi is követte a példáját, így jött létre a pincesor.

Arra is választ kapunk, miért nincs egyetlen pince sem egy 100 méteres sávon a soron. A terület ugyanis, –mint a sztori elejéből kitűnik – legelő volt: a legelőn az állatok nem keveredtek: külön túrt a sertés, és legelt a szarvasmarha. A marhákat ezen a sávon hajtották a legelőre és vissza; délben is itt haladtak, amikor az egykori felső csordakúthoz (ez most az a hely, ahol a színpad van a pincesoron) terelték őket, ahol ittak, és kérődztek.

A csorda 1976-ban szűnt meg, „azóta nincs marha Bogácson.” „Legalábbis négylábú.” – jegyezte meg az író.

Helyi mondás volt egykoron: „Ha gazdag lányt akarsz elvenni, akkor Bogácsról nősülj; ha azt akarod, hogy tiszta lány legyen a feleséged, akkor Cserépfaluból válassz; ha szép lányt akarsz, akkor Bükkzsércen nézz körül…”

Megtudni, mi az a laksa a Hagyományőrző Házban

Nagyon szerencsések vagyunk, mert 2016-ban, – amikor a nevezetes tombolanyereményben részesültünk – ellátogattunk ide is, ahol az akkor 80 éves Kovács Sándorné Manci néni mesélt nekünk és a gyerekeknek arról, milyen volt régen a falusi élet. A maga készítette babák a paraszti élet egy-egy jelenetében szerepelnek, és olyan ízesen, érdekfeszítően mesélt erről Manci néni, hogy csak úgy csillogott a gyerekek szeme!

A Hagyományőrző Ház azóta új helyre költözött, Manci néni is „nyugdíjba ment”, de így is érdemes megnézni ezt a kiállítást.

Bogácsi palóc népviseletben.

Kalandozni egy szafaribusszal az ország leghosszabb völgyében

Kósik Lajos egy jelenség. Nemcsak jó sofőr, de kiváló történetmesélő, és túravezető is. Nem mellesleg ő maga építette szafaribusznak nevezett járgányát egy Mercedes teherautóból, ami 1,5 év alatt készült el. Lajos és a busz cserépfalui, de Bogácson is lehet a túráihoz csatlakozni, csak előre kell egyeztetni az időpontot.

Mi a Hór-völgyében voltunk vele, ide kattintva olvashattok az emlékezetes kirándulásról.

Lecsendesülni a Szent Márton Műemléktemplomban

A templom helyben bányászott, vöröses kőből épült 1242-ben, akkor még Szent György néven, de 1724-ben már Szent Mártont említik a templom védőszentjének.

A templom egyik érdekessége a Bogácsi Madonna: a „Sancta Madonna” kegyszobor 2005-ben érkezett Bogácsra. A 400-500 éves szobor története kalandos, Angliából vagy Írországból menekülő papok vitték magukkal Portugáliába, majd Spanyolországban több száz évig magánkápolna féltett kincse volt. Bogácsra a magyar származású Nybérius Bertil – a szobor egy későbbi tulajdonosa – révén került.

A helybeliek szerint a kápolnában lévő spanyol Madonna meghallgatja az imákat, meggyógyítja a betegségeket, és békességet hoz az emberek szívébe. Ráadásul látták már könnyezni is, ám felderül az arca, amikor jót érez.

Párnacsatázni a Kikapcsol-Lak 3 méter széles ágyán

Bogácson és környékén annyi a látnivaló, hogy egy hétre is sok lenne, érdemes itt megszállni. Egyszerűen imádtuk, olyan lakályos és jól felszerelt volt ez a szállás, olyan otthonosan éreztük benne magunkat, mintha a mi hétvégi házunk lenne.

Rengeteg fa felület, gyönyörű kert, természetes színek, értékmentő megoldások és kreatív ötletek teszik ezt a kis faházat olyan bájossá. Az ilyen helyen még a legfárasztóbb időszak után is garantált a pihenés.

A gyerekek kedvence a szobai szabadulójáték volt, ami a bogácsi bor legendájával ismertet meg, no meg az óriási ágy az emeleten. Én a függőágyat vettem birtokba egy jó könyvvel, az illatozó fűszernövények és a patak szomszédságában. A férjem a terasz királya lett, persze a kerti grill felett is ő rendelkezett.

Korábban készítettem egy interjút Lindával a házról, olvassátok el, nézzetek be a házikóba, érdemes. Azóta megújult, és újabb inspiráló ötletekkel gazdagodott.

Meglesni a vadkacsákat és kuruttyolást hallgatni a Horgásztavon

A Kikapcsol-Lak-tól mindössze 100 méterre van a Horgásztó, ami engem teljesen megnyugtatott. Nem tudom, mi van itt a földben, vízben, de amikor itt sétáltunk, valami olyan béke költözött a lelkembe, mint csak különleges helyeken.

A Szoros-patak felduzzasztásával létrejött tavat teljesen nem lehet körbejárni, de csak egy kis szakasza nem érhető el, így jót lehet sétálni körülötte.

Persze engedéllyel horgászni is lehet, ha valaki azt szeretne.

Megmerítkezni a bogácsi gyógyvízben

Persze, hogy kihagyhatatlan. Története hasonlóan kezdődik, mint sok más termálvíznek hazánkban: kőolajat kerestek és termálvizet találtak. Egy halom megbetegedésre hasznos, nekem a vállfájdalmamat enyhítette és energikus lettem tőle.

Szelfizni a Kilátóból

A panoráma lenyűgöző, csak megáll az ember a domb tetején és körbenéz.

Maga a kilátó egy hatszögletű építmény, mely a templomhoz hasonlóan a helyi vörös kőből épült. A már említett vöröses kő a dácittufa, egy magmás kőzet, mely nevét Dacia-ról, Erdélyről kapta.

Tipp: Mi elsőre nehezen találtuk, a kilátó a Szomolyai úton van, a Tájháztól nem messze, de érdemes a Tourinformnál egy prospektust beszerezni, mert abban a nevezetességek GPS-koordinátái is szerepelnek.

Sétálni a Színészligetben

A pincesor szomszédságában lévő Liget a magyar színházi élet kiemelkedő személyiségeinek állít emléket. Az első fákat 2009-ben ültették.

Megkeresni a NASA munkatársaként tevékenykedő professzor emléktábláját

Akik szeretik a „kincskeresős” játékokat és az érdekességeket, egy fagyizással és sétával egybebekötve megkereshetik Trajmár Sándor professzor emléktábláját. Az 1931-ben, Bogácson született fizikus, kémikus, űrkutató, egyetemi tanár a NASA munkatársaként évtizedeken át részt vett az amerikai űrprogramban. Kutatási eredményei közül számos a mai napig „secret classification”, vagyis hadititoknak számít, nyilvánosan nem publikálható.

További bakancslistás tippek:

  • Megkóstolni a Matyó Pékség túrós rétesét.
  • Megnézni, melyik a bogácsi Lepkegyűjtemény legnagyobb lepkéje.
  • Biciklitúrázni az ötfülkés kaptárkőhöz.
  • Bogács csillagtúraközpont: Mehetünk Cserépfaluba, Cserépváraljára, Noszvajra, Mezőkövesdre, Egerbe, Bükkzsércre, Szomolyára.
  • Ellátogatni Cserépfaluba, és megnézni a Suba-lyuk barlangot.
  • Inni egy kávét Noszvajon, Csernus doki éttermében, a Csendülőben.
  • Megízlelni Szomolyán a híres fekete cseresznyét.
  • Megcsodálni Eger városát a Minaret tetejéről.
  • Megkóstolni a frissen sült pisztrángot Szilvásváradon.
  • Megtudni, mi az a kaptárkő és megnézni egyet Cserépváralján.
  • Megkeresni Bükkábrányban annak a tanárnak az emléktábláját, aki megbuktatta irodalomból Gárdonyi Gézát.

Ezt a listát folytathatnám számos csodahellyel, fedezzétek fel ti is Bogácsot és környékét.


Hasznos linkek:

Kikapcsol-Lak csodaszállás

Bogacs.hu (programok, címek, nyitvatartás, biciklikölcsönzés, szervezett túrák)


Szép napot!

A bejegyzés  saját (C) képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.