A fák Pókemberei: ismerd meg a faápolókat!
Mi csinálnak a faápolók? És kik a fák bajnokai?
Ami engem mindig feltölt és megnyugtat, az egy kiadós séta az erdőben. Elnézem az óriásira nőtt fákat, akik hidat képeznek az ég és a föld között. Mivel ültettem már fát, azt is tudom, mennyi idő, míg monumentálissá nőnek, ezért is kell vigyáznunk rájuk.
Ezt teszik a faápolók.
Megmondom őszintén, hogy ennek a szakmának a létezéséről nem is tudtam addig, míg meg nem ismertem Börzsei Bencét, aki maga is ezt a hivatást gyakorolja.
Bence nemcsak fákat ápol és ment meg a pusztulásról, de mesekönyvet is írt, melyben bevezeti a gyereket a faápoló szakma rejtelmeibe, és felhívja a figyelmet a fák védelmének fontosságára is.
Felnőttként is élvezet volt olvasni a faápoló csapat történeteit a fákról: Rencsiről, akit benőtt a gonosz borostyán, Ufiról és Pufiról, a fenyőtestvérekről, akiket Bori néni túl közel ültetett, és emiatt nagyon megdőltek, vagy a Hársfa utcai Hársfáról, akinek a gyökerét egy csatornajavítás során vágták el.
Na, de mit csinál egy faápoló? – szegeztem neki a kérdést Bencének.
Munkánk során leggyakrabban a fák koronájának metszését, szárazolását és az épített környezet űrszelvényeinek kialakítását végezzük valamint az élősködő növényektől is megszabadítjuk a fákat.
Sok esetben statikai megerősítést, koronabiztosítást vagy támrendszert alakítunk ki, illetve egyre gyakrabban építkezések előtt is felmerül a faápolás gondolata, ilyenkor gyökérfüggönnyel vagy gyökértereléssel igyekszünk megvédeni a fákat az építkezés okozta stressztől.
Te hogyan lettél faápoló?
Eredetileg erdészként végeztem Sopronban és bár a mai napig imádok erdőben lenni, valamiért mégis azt éreztem, hogy én nem így, nem itt szeretnék dolgozni. Persze nem mondom, hogy ez sosem fog változni.
Egy erdőt komplex módon kell kezelni, az abban lévő élőlényekre egy rendszerként tekintünk, de én szerettem volna kevesebb fával gondosabban törődni. Minden egyes fa egy különleges individuum és elmondhatatlanul jó érzés, amikor behatóbban tudom őket tanulmányozni, tudok rajtuk segíteni.
A soproni évek után elkezdtem magam továbbképezni mind a magasban végzett munka, mind a faápolás terén. A számos tanfolyam után végre egy nagy álmom is teljesült és megszereztem az ETW (European Tree Worker) képesítést. Itt már komplex faápolási ismeretekről is számot kellett adnunk a vizsganapon, az elméleti és gyakorlati tudás egyaránt fontos volt.
Mi ennek a munkának a szépsége, miért jó csinálni?
Lehet, hogy furcsán hangzik, de úgy érzem, hogy ez picit alkotói tevékenység is. Amikor egy fa új erőre kap, egészségesebb és esztétikusabb lesz a kezeim között, az rendkívül felemelő érzés. Nagyon sok megrendelőm mesél történeteket az udvarán álló fákról, a bizalmukba fogadnak és jó látni, hogy milyen szeretettel beszélnek ezekről az élőlényekről.
A munkám kapcsán rengeteg elismerő szót és pozitív visszajelzést kaptam, de ami igazán megható pillanat volt, amikor egy édesanya fotót küldött a gyermekéről, aki farsangkor faápolónak öltözött be.
Ilyenkor érzem azt, hogy ennél szebb hivatás nem létezik és ezekből végtelen erőt merítek.
Mi volt a legérdekesebb eseted?
Nagyon nehéz a munkáim közül egyet is kiemelni, mert mindegyik különleges számomra, minden fára emlékszem. A helyszínekkel kapcsolatban egyébként szörnyű a memóriám, de a fákat egytől egyig fel tudom idézni.
Az egyik legérdekesebb munkánk Szokolyán volt, ahol egy gyönyörű hársfa fagyöngymentesítését végeztük. A falu szélén lévő fa minden helyi lakosnak a szívébe lopta magát, olyannyira, hogy a faápolás közben még egy nagyobb terepjáró is megállt mellettünk, két kisportolt fiatalember szállt ki az autóból és megkérdezték, hogy mit csinálunk a szent fával?
Egy picit még én is összerezzentem, aztán persze elmondtuk, hogy mi történik és ők is megnyugodtak. Persze azért még kicsit figyeltek minket, biztos, ami biztos.
A hársfáról leszedett fagyöngyöt pedig helyi összefogással értékesítették a falu lakói. Ami még különlegessé teszi ezt a projektünket, hogy ködös, felhős idő volt aznap és egyszer-egyszer átkúszott rajtunk is egy felhő, ilyenkor a fa másik végében lévő kollégámmal egyáltalán nem láttuk egymást.
Hogyan született meg a mesekönyv ötlete?
A faápolás a szívügyem és azt vettem észre, hogy a gyerekeknek szinte semmilyen tartalom nem szól a témában, többek között ez motivált a mesekönyv megírásánál. Nagyon sok foglalkozás mesterembereit megismerhetik már könyvekből, de úgy éreztem, a faápolásnak is helyet kell kapnia egy mesekönyv hasábjain és ezzel együtt a gyerkőcök szívében. Így már nem csak azt olvashatják, hogy mit csinál egy tűzoltó, egy pék vagy éppen egy autószerelő, hanem azt is tudják, hogy mi mindennel foglalatoskodik egy faápoló.
Miért tartod fontosnak, hogy megismerjék ezt a szakmát a gyerekek is?
A gyerekek kíváncsiak, nyitottak és ha már egészen fiatalon látják, hogy a fákról sokféleképpen gondoskodhatunk, akkor ők maguk is tudatosabb felnőttekké válhatnak. Látják majd, hogy nem csupán a kivágás és a sok helyen sajnálatos módon elterjedt csonkolás létezik.
Tudni fogják, hogy a fák és a városi környezet megférnek együtt és kellő odafigyeléssel ez esztétikusan és biztonságosan fenntartható együttélés. Szükségünk van fákra, de az nem jó út, hogy csak kihasználjuk ezeket a növényeket és nem gondoskodunk róluk, nem figyelünk oda rájuk.
Szeretném, ha a mostani gyerekek már más szemlélettel tekintenének ezekre a csodálatos élőlényekre és még nagyobb tisztelettel, szeretettel fordulnának feléjük.
Azt szerettem volna, ha nem csupán a tartalommal, de a könyv külső megjelenésével is értéket közvetítenénk. A mesekönyv újrahasznosított papírból és karbonsemleges nyomtatással készült, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.
Mit javasolsz annak a gyereknek, aki faápoló szeretne lenni?
Ha valaki faápoló szeretne lenni, akkor az erdésztechnikus képzés tökéletes indulásnak, és bár hazabeszélek, de a soproni sulit jó szívvel tudom ajánlani.
Ami nagyon fontos tulajdonság, az a kíváncsiság, mindig nyitott szemmel kell járni és érdemes sok külföldi szakirodalmat olvasni. Folyamatosan fejlődik a szakma és mindig naprakésznek kell lenni a legújabb faápolási technikákat illetően.
Egy német erdész, Peter Wohlleben gondolatát idézném fel, ő ezt írta: „csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket”. Ennél tömörebben és szebben nem tudnám megfogalmazni a faápolás esszenciáját sem.
Bence oldalait itt találod:
A mesekönyv oldala: https://www.faapolomesek.hu/
Bence szakmai oldala: https://www.arboristabence.hu/
Fotók: Börzsei Bence
Szép napot!
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
