család,  gyerek,  kirándulás

Végy egy nagy levegőt Lillafüreden!

5 érdekesség Lillafüredről.

Lassan kilépünk az online világból, bár a suli még a digitális rend szerint folyik, mégis szabadabbak a hétköznapok és a hétvégék is.

Ez a fajta szabadság nagyon hiányzott már, hiszen csaknem 2 hónapig  voltunk karanténban, ahol sok mindent megéltünk, mélypontokkal, és felemelő pillanatokkal.

Kiderült, hogy családként, összezárva is jól működünk, hogy képesek vagyunk egymáshoz alkalmazkodva megküzdeni a külső körülmények okozta változásokkal. Persze, voltak összetűzések, bizonytalanságok, rossz napok, és olyanok, amikor elfogyott a türelmünk.

De ami a legfontosabb, hogy  számíthatunk egymásra egy ilyen rendkívüli helyzetben is. Ja, és hogy humorral sok minden orvosolható.

Azt viszont, hogy a szabadban egy óriásit (fel)lélegezzünk, már nagyon vártuk.

Nagyon szerencsések vagyunk, mert Lillafüred közelében élünk, így gyakran látogatjuk meg a kirándulóhelyet, így nem volt kérdés, hogy a karantén után el kell jönnünk ide.

Már csak azért is, mert Lillafüred klimatikus gyógyhely, klímája ajánlott szellemi kimerültség esetén, és van olyan túra is, –   a Hámori-tó mellett haladva  – mely pont kellemes egy 2 hónap alatt keveset sétáló családnak is.

Bár mi  rendszeresen járunk ide,  – a sokféle látnivalóról, a libegőtől a kisvonaton át a pisztrángtelepig, itt olvashattok – a természet mindig tartogat  újabb és újabb felfedezni valót.

A család nagy örömére szívesen keresek érdekességeket, kis sztorikat, amivel időnként szórakoztatom őket a kirándulás alatt.  Most 5 random tényt hozok  Lillafüredről, amit veletek is megosztok:

  • Lillafüred a legrégebbi gyógyhelyünk, 1935-ben elsőként kapott klimatikus gyógyhely minősítést az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nyilvántartása alapján.
  • Lillafüred neve gróf Bethlen Andrásnak köszönhető, ugyanis keresztlányáról, Vay Erzsébetről, becenevén Lilláról nevezte el a helyet.

  • A Hámori-tavat a XIV. század elejétől ismerik a helyiek és a vaskohászatnak köszönheti a mai formáját. Régen nem is volt neve, csak Tajnak nevezték, a német teich – tó után. Az Újmassán megépült új kohó miatt volt szükség egy víztározóra, és a korábbi kis tavacska vizét felduzzasztották. Az első világháborút követően nevezték Hámori-tónak. Átlagos mélysége 9 méter.
  • A lillafüredi vízesés az ország legmagasabb vízesése, 20 méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építéskor jött létre.

  • Lillafüreden fürdőt terveztek kialakítani a 20-as évek végén: meleg vizet szerettek volna itt találni, kutatófúrásokat is végeztek, melyet Pávai Vajna Ferenc vezetésével végeztek. Szerinte 1300 méter mélyen meleg vízre lelnének, de csak 734 méterig jutottak. A felmerülő fúrási probléma és a fúrások miatt támadt vita miatt a munkákat leállítoták. A háború előtt a Hámori-tavon alakítottak ki strandot, de ez túl hideg volt a fürdőzéshez.

Szép napot!

A bejegyzés saját képeket tartalmaz.
A tények forrása: wikipédia, hellomiskolc, miskolcpass
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük