Üvegpalack új szerepben, házi üvegvágással

Csak kellőképpen elszántaknak, türelmeseknek. Vagy azoknak, akik ismerik Bruce Willist.

Az üvegek iránti rajongásom talán a középiskolai vegyészlaborban kezdődött, ahol elkápráztattak a kémcsövek, Erlemmeyer és gömblombikok,  golyós és spirálhűtők, no meg az üvegtechnikai gyakorlat, ahol üvegcsőből kapillárist húztunk.

Manapság zöldüveg-szerelem van nálam, a kis bumfordi sörös, üdítős verziók a kedvenceim, amikkel már tele van a spájz, a férjem szerint a padlás.

Bár ő nem tudta, hogy ezekkel a dekoráción és a szörpön kívül – amiből szerinte szintén túl sok van – más tervem is van, nevezetesen vágással új tárgyakat szeretnék készíteni belőlük.

Az italos üvegek vágásától valahogy mégis ódzkodtam, lehet, hogy pont amiatt, mert már volt dolgom üvegtechnikával.

Az acetonos-tűzgyújtós verzióval nem akartam  még inkább beindítani kisfiam kísérletező kedvét, a mechanikus változatokhoz pedig úgy éreztem, kell egy erős férfikéz.

Ha pedig ilyenre van szükség, akkor ugye, két ember jöhet számításba, az egyik természetesen Bruce Willis, aki felől nincs kétségem, hogy megoldotta volna a palackvágós, akarom mondani  Üveg-vágós gondomat , de nem akartam zavarni két forgatás között, így a másik biztos ponthoz, a férjemhez fordultam segítségért.

Három alj nélküli sörösüvegből mutatós asztali dekorációt készíthetünk, ráadásul hasznos is, hiszen a kis üvegkémény védi a széltől a hangulatteremtő fényeket.

Előre mondom, hogy a következő sorokat csak kellőképpen elszántak, türelmesek és erős idegzetűek olvassák. Vagy azok, akik ismerik Bruce Willist.

Amire szükséged lesz:

speciális üvegvágó szál (mi az Agrokolor Mixtől tudtuk beszerezni, köszi, hogy meghozták nekünk)

vizespalack

csiszolópapír, fenőkő

Először az üvegvágó szálat fémfűrész keretébe fogjuk, majd egy ragasztószalaggal kijelöljük az üvegen a vágás helyét. Próbáltuk e nélkül is, de  a fűrészlap elég ferde hajlamú, és sikerült a kör helyett spirálban vágni.

Itt még nincs ragasztószalag, de ez a fotó szebb. 🙂

Szóval stabilan fogjuk az üveget, és óvatos mozdulatokkal elkezdjük fűrészelni az üvegfelületet, – a vágószál csak egy irányba engedelmeskedik – miközben egyenletesen forgatjuk az üveget.

Közben mehet egy kis hűtés is, legegyszerűbb, ha kézi sprickolót, vagy slagot használunk. Ez megy jó sokáig körbe-körbe.

Ha körbevágtuk az üveget, és elég ügyesek voltunk, akkor kapunk egy szép egyenes vágásélt.

Ne rémüljünk meg, nem olyan lesz a felület, mint a pohár széle (és később sem), ha nagyítóval nézzük, kagylószerű törések végtelen sorát látjuk, és a frissen vágott felület éles lesz.

Szóval ezután jön a csiszolás, amit nedvesen csiszolópapírral és fenőkővel oldottunk meg. Itt is csak óvatosan lehet dolgozni, és ügyelni kell rá, hogy az üveg oldalát ne karistoljuk össze.

Ha a vágási felület nagyon fogas, nem egyenletes, akkor nem érdemes csiszolni, inkább egy újabb vágást kell csinálni – szerintünk.

Nálunk most mécsesvédő és virágváza/gyökereztető készült. Illetve egy pohárkába majd gyertyát fogok önteni.

Az üveg használat közben felforrósodik, csak ha már kihűlt, akkor érjünk hozzá.

Szép napot!

A bejegyzés SAJÁT képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡