Hogy tanul meg egyszerűen biciklizni a gyerek?
Seprűnyél nélkül is meg lehet tanulni biciklizni?
Bennem elevenen él, amint a szoba-konyhás lakásunk közös udvarán nekilendülök a bringával, a bicikli hátulján seprűnyél, aminek a végét apukám fogja.
A kezdeti lendülettől szépen haladok, de aztán elbizonytalanodom, hátranézek, és azt látom, hogy apu már nem tartja a seprűnyelet, elkezd táncolni alattam a bicaj, elvesztem a meg se szerzett egyensúlyomat, és puff, gyorsan el is borulok.
Én és a háromkerekű. (Ez ugyan csak kellék volt, háromkerekűre nem emlékszem. )
Kis szünet után aztán már magam próbálkozom, úgy hajtom a bicajt, hogy az egyik kormányt a ház falának támasztom: végül sok-sok ilyen próba és a folyton lehorzsolt kisujj után már egyedül gurulok.
Photo by Caroline Hernandez on Unsplash
Az összekarcolt falat rég kijavították, a kisujjamon lévő világos bőrfelület, a régi heg emlékeztet csak arra, hogyan tanultam meg biciklizni.
Azóta is imádok biciklizni, ha tehetem mindenhová kétkerékűvel megyek, munkába is bringával jártam, egyedül hidegben, fagyban kerül a bicaj a tárolóba.
Így persze, nem volt kérdés, hogy a gyerekek is megtanuljanak biciklizni, hogy együtt bicajozzon a család. Megtanítani őket a biciklizés tudományára viszont nem mindig volt egyszerű feladat.
A lányomnak volt háromkerekűje, ami talán amiatt volt jó, mert megtanult pedálozni, és persze élvezte, de ha elfáradt a tekerésben, nem győztem hazacipelni őt is és a bringát is. A következő bringája egy kétkerekű volt pótkerekekkel, de azt hamar be kellett látnom, hogy a sok lyukat, döccenőket tartalmazó járdánk nem alkalmas a pótkerekezéshez, a sok esés miatt Panna jó ideig nem szerette a bringát.
Mikor aztán egy év múltán ismét elővettük, már pótkerék nélkül, a seprűnyeles verzióval szaladgáltam utána rengeteget. Tényleg nagyon sokat loholtam, mire végül ment egyedül a tekerés, aztán megtanult megállni, elindulni. És persze voltak nagy esések is.
Máténál már más taktikát alkalmaztunk, ő először egyensúlyozni tanult meg, a tricikli kimaradt és sokkal később került elő a bicikli pótkerékkel.
Már az első alkalommal feltűnt, hogy a pótkerék egyáltalán nem is érte a földet, így hamar le is vettük róla. Bár vele is volt egy seprűnyeles futásom, nagy meglepetésemre szinte azonnal tudott egyedül bringázni.
Bár maga a tekerés nehezen megy elsőre, ha nem próbálta korábban, de az, hogy egyensúlyozni tudott, óriási előny volt a biciklizés elsajátításában.
Persze, minden gyerek más, más vérmérsékletű, sok mindentől függ, hogy mikor tanul meg bicajozni, mennyire bátor, mennyire lelkes, de ha biztosan egyensúlyoz, az már nagyon jó kiindulópont. És persze erőltetni nem szabad, mert az csak visszaveti, elveszi a kedvét és az is jó, ha dicsérjük, és türelmesek vagyunk a gyerkőchöz.
Az egyensúly megtalálása a futóbiciklin a legegyszerűbb. Az alacsony nyereggel és a magasan lévő kormánnyal az egyensúlyozás a már megtanult járáshoz hasonlít, ami fokozatosan átalakul gurulássá.
A Pipello futóbiciklik nagyon könnyűek, ami nem hátrány, ha az anyának cipelni kell a bevásárlószatyor vagy a kistestvér mellett.
Fából készültek, kényelmes fogantyúval és ülőfelülettel, amiről a huzat levehető és mosható.
A családi manufaktúrában gyártott futóbiciklik tengelytávja 2 helyzetben, az ülésmagassága 7 pozícióban állítható, mindegyik rendelkezik EN71 minősítéssel. A Pipello futóbicajok kizárólagos forgalmazója a Vesszőparipa webáruház.
A Vesszőparipa webáruház kínálatából – az akciós termékek kivételével – A napfény illata blog olvasói 5% kedvezményt vehetnek igénybe a következő kuponkód: P53Z8QIW használatával.
Ha a gyerkőc stabilan bicajozik, a következő lépés, hogy azt is megtanítsuk, hogyan kell helyesen közlekedni.
Te hogy tanultál meg bringázni?
Ezt a posztot a Vesszőparipa webáruház támogatta. Köszönjük a megkeresést és az együttműködést. A posztban szereplő vélemény anapfenyillata.cafeblog.hu sajátja.
Szép napot!