Ősi fényjáték, matematikai rejtélyek, és csodás freskók. Az őszi szünet csodás idővel ajándékozott meg bennünket, mi pedig kihasználtuk a lehetőséget, és kirándulni indultunk a családdal, hogy felfedezzük az Őrséget. Nem is sejtettük, hogy milyen mesebeli erdőket, húsevő növényekben gazdag lápréteket és misztikumokkal teli templomot találunk itt. Benek felé indultunk, ahogyan itt a nyugati égtájat mondják, és gyönyörű fákkal övezve meg is találtuk a kis Árpád-kori templomot a 79 lakosú Veleméren. A gyerekek eleinte nem lelkesedtek a templomlátogatás ötletéért: kicsi, templom, szép, valami ilyesmit fogalmaztak meg róla, mielőtt beléptünk volna az Árpád-kori épületbe. Ám a varázslat, és érdekesség, ami belül várt minket, őket is meggyőzte. Misztikus fényjáték Az apró, lőrésszerű ablakokkal tagolt templom szinte eredeti formájában maradt meg, ahogyan az 1200-as évek végén megépítették. Ennek köszönhető, hogy a templom fényjátékában ma is gyönyörködhetünk. Magát a templomot, melynek építését még Szent István rendelte el,  a fény templomának is nevezik, ugyanis tervezésekor figyelembe vették a Nap járását: a templomba bevilágító fénynek adott útja és jelentése is van. A falakon található freskók közül mindig az éppen abban az időszakban aktuális jelenetet világítja meg a felkelő Nap. Így például január 6-án a  fénysugár a betlehemi csillagra esik. Egyetlen falfelület van, ami sosem kap fényt az ablakokon keresztül, ez pedig az, ahol a pokol ábrázolása található. A jobb felső sarokban – ahol a macska is – a Pokol. A fényjáték egykor több Árpád-kori templom különlegessége is volt, de mivel az évszázadok alatt ezeket átépítették, csak Veleméren maradt meg ez ilyen formában. A fénynek másfajta játékát is láthattuk a kis templomban: ha világos ruhában a fény útjába állunk, akkor a ruhánk színének megfelelően beragyoghatjuk a szemközti falat, mintegy részesei leszünk a fényjátéknak. Sajnos, mi éppen sötét ruhákat viseltünk, de szerencsére más látogatóknak köszönhetően láthattuk a jelenséget, ahogyan zölden, narancs színben, vagy fehérben verődött vissza a fény a falakra. Ha ellátogattok ide, érdemes világos felsőben menni. Egyedülálló freskó Európa legrégebbi önarcképével A fények mellett a  freskók is nagyon különlegesek a templomban. Ezeket 1377-78 körül Aquila János  festette, akinek önarcképét is láthatjuk a falon: ez Európa legrégebbi  önarcképe. Az ablak felett az egyedülálló önarckép. A gondnok hölgy azt is említette, hogy a hónapban Svájcból jön egy kutatócsoport a festék anyagát vizsgálni, hiszen ezt a közel 700 éves freskót – bár töredékében – de eredeti formájában láthajuk, vagyis a restaurátorok nem színeztek rajta semmit. Jó kis anyag lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a templom sokáig fedél nélkül állt, és a falakat eső áztatta. Az esőtől persze a mész is védte  a falfestményeket: a templomot ugyanis 80 évig a reformátusok használták, akik lemeszelték a falakat. Valószínűleg az egyetlen hiteles Szent László ábrázolás. A hetes szám bűvössége És ha még mindez nem lenne elég, matematikai rejtélyeket is találunk a templomban, melynek tudója Németh Zsolt fizikus, aki könyvet is írt erről. Ő fedezte fel, hogy a templom méretei, arányai a bűvös hetes körül forognak. A 7 az én kedvencem is, egyébként a beavatás száma. A kiskondásnak a mesében az égigérő fa 7 ágát kellett megmásznia. Van még itt számos érdekesség, ami miatt érdemes megnézni a kis templomot. Mi csodákkal feltöltődve jöttünk ki a Szentháromság-templomból, a gyerekeket is teljesen elvarázsolta. Szép napot! A bejegyzés saját képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡ A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz. Forrás: Németh Zsolt: A veleméri templom arányrendszere Az Árpád-kori fénytemplom c. film